Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány középtávú költségvetési politikájának kritizálását tegnap Kopits György (képünkön), a Költségvetési Tanács elnöke ott folytatta a költségvetési bizottság ülésén, ahol kedden a gazdasági bizottságban abbahagyta. A kormány hétfő éjjel terjesztette be a jövő évi költségvetés fejezeti indoklásait - ezekből egyre több részlet derül ki a hosszú távú tervekből. Kopits szavai szerint egyre világosabb, hogy a kormányzati gazdaságpolitika nyomán kirajzolódó költségvetési pálya fenntarthatatlan. A kormány a három évre (2010-2012) tervezett válságadókból még 2013-14-ben is remél bevételeket évente 179 milliárd forint értékben - hívta fel a figyelmet a KT elnöke. További évi 20 milliárdot jelentene az energetikai cégek Robin Hood-adója. (Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő megerősítette, hogy 2012 után egy "új szabályozás keretében", de valóban fenntartanák a különadókat.) A kormány ebben a kormányzati ciklusban folyamatosan csökkenő államháztartási hiánnyal számol, a jövő évi 2,8 százalékos pénzforgalmi deficit 2014-re 1,9 százalékra morzsolódna. Ám több furcsaság is kiolvasható a táblázatból: a kabinet szerint a 2010-14-es ciklusban a költségvetésben megjelenő uniós támogatások az idei 642 milliárd forintról a ciklus végére 1448 milliárd forintra nőnek. Ezzel szemben a kiadási oldalon a lakástámogatások az idei 147,2 milliárdról 89 milliárdra csökkennek - ám ezeket a folyamatokat kormányzati intézkedések eddig nem támasztották alá. A tervek szerint az államadósság kamatterhei csökkenő államadósság mellett sem csökkennek érdemben, ami szintén nem túl kedvező üzenet a piacnak.
Kopits a költségvetési bizottság ülésén arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány 2012-ben úgy tervez 200 milliárd forintos többletbevételt, hogy az nem következik a kormány makrogazdasági pályájából - ugyanakkor ez a többlet nem jelenik meg a járulékoknál, noha a közös vetítési alap ezt indokolná. Ugyancsak nem világos, hogy a kormány 2011 után a magánpénztárból átlépők vagyonával mit kezd - ugyanis azt a középtávú tervekben két helyen is elszámolta: folyó kiadásként a nyugdíjalapba, illetve az államadósságot csökkentő tételként. Kopits szerint ha az adófizetők nem látják, hogy a kormány költségvetési pályája fenntartható, akkor joggal számítanak arra, hogy a most tervezett adócsökkentéseknek a jövőben meglesz a böjtje.
