Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Költségvetési Tanács (KT) értékelése szerint az államháztartás idei hiánya a tervezett 3,8 százaléknál egy hajszállal kevesebb, a GDP 3,7 százaléka lesz. A tanács 2011-es költségvetéshez készített elemzése szerint a jövő évi hiány a kormány által tervezett 2,9 százaléknál is kisebb, 2,4 százalék lehetne - igaz, a KT nem számolhatott a kormány még el nem fogadott, de tervezett kiadáscsökkentő intézkedéseivel, például a női nyugdíjkorhatár csökkentésével.
A KT szerint a költségvetési javaslat formailag megfelel mind a reáladósság-szabálynak, mind a maastrichti követelményeknek. A költségvetés átláthatóságát csökkenti - a korábbi évek rossz gyakorlatának megfelelően -, hogy a kormány a 2011-es tervszámok mellé nem ad tájékoztatást a 2010-es bázisról. (Tovább rontja a helyzetet, hogy a gazdasági tárca május óta nem ad prognózist az idei költségvetési folyamatokra.)
A KT szerint 2006 óta nem voltak ilyen alacsonyak a tartalékok a költségvetésben, így a nem várt folyamatok ellensúlyozására a kormánynak minimális mozgástere marad. Míg az idén 287 milliárd forintnyi tartalékkal készült el a büdzsétervezet, addig a jövő évi költségvetés 158 milliárddal számol. Ebből 90 milliárd az általános tartalék - ami meghaladja az elmúlt évek 60 milliárdos szintjét -, viszont épp az elmúlt napokban emelte fel a parlament hasonló összegre az idei kormányzati alapot a rendkívüli természeti katasztrófák ellensúlyozására.
A költségvetés finanszírozása szempontjából 2011-ben fontos, de a törvényjavaslatban nem jelzett kérdés a magán-nyugdíjpénztári tagoktól átvett, nagyrészt értékpapírban tartott vagyon készpénzzé konvertálása, amiből a költségvetési kiadások fedezhetők. Amennyiben nem lesz elegendő átlépő a magán-nyugdíjpénztári rendszerből a tisztán állami nyugdíjalapba, veszélybe kerülhet az az 529 milliárd forintnyi bevétel, amit ebből a forrásból remél a kormány. Ebben az esetben a 2011-es büdzsé nem felel meg a reáladósság-szabálynak - olvasható a Költségvetési Tanács elemzésében. A tranzakción nyer az állam, hiszen a nyugdíjpénztári vagyon jelenleg a lakosság vagyonát képezi - ha átkerül az államhoz, akkor a nettó államadósságot csökkenti. Ugyanakkor mivel az unióban még nem zárultak le a statisztikai viták - nem kizárt, hogy az egyszeri bevételt több évre kell majd szétosztani -, az adósságcsökkentő hatás nem lesz olyan látványos. Ugyanakkor "jelentős következménye lehet" a pénzpiacokra, ha a kormány az 500 milliárd forintnyi megtakarítást likvidálja, hogy azokat költségvetési bevételként elszámolhassa - hívja fel a figyelmet a KT elemzése. A KT feltételezése szerint a megoldás az lesz, hogy az ÁKK az államkötvényeket bevonja a piacról, aminek ellenértéke az IMF-hitel jegybankban tartott betétjét csökkenti - így jut készpénzhez a költségvetés a legkisebb piaci hatást okozva.
