Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Emlékezetes napon van túl az Országgyűlés: tegnap kezdték meg a képviselők az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény módosítását, amely lényegében kiiktatja a testületet az adószabályok véleményezéséből. Ezzel összevonva zajlott a végkielégítések különadójának újbóli benyújtásáról szóló vita is. A javaslatokat Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtotta be, miután az Ab megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt (Napi Gazdaság, 2010. október 26.); az utóbbiról szóló javaslat lényege, hogy a testület nem véleményezhet olyan törvényt, amelyről nem lehet népszavazást kiírni. A költségvetés mellett ilyenek az adókat, illetékeket, s egy újabb Lázár-javaslat értelmében a járulékokat érintő szabályok.
Ha ezt elfogadja a ház, akkor értelmetlenné válik mind a válságadók, mind a pénzügyi szervezetek különadója alkotmányosságával foglalkozni: azokról a testület már biztosan nem dönthet, a javaslat ugyanis a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik. De nem lehet szava az Ab-nak a magánnyugdíjpénztárak tagdíjainak elvonásáról sem, hiszen az formálisan csak annyiról szól, hogy a pénztárakhoz kerülő járulék nyolcról nulla százalékra, míg a tb-kasszába folyó 1,5-ről 9,5 százalékra nő.
Az általános vita kétperces technikai szünettel kezdődött, amit az ellenzéki képviselők jó része - és több kormánypárti is - arra használt ki, hogy kivonuljon az ülésteremből. Lázár János szerint az általa benyújtott javaslat összességében problémát old meg, szerinte az országgyűlés arra kapott felhatalmazást, hogy változást hozzon. Ezt követően azonban nem arról kezdett beszélni, hogy az Ab-tól jogosítványokat venne el az általa benyújtott javaslat, hanem a végkielégítés-adó szükségességét hangsúlyozta - szerinte többek között amiatt is szavaztak a Fideszre hárommillióan, hogy az egy ilyen adót kivethessen.
A régi és az új korszak közti különbség épp abban áll Lázár szerint, hogy míg korábban a képviselők széttárták a kezüket az Ab döntéseire hivatkozva, a Fidesz jogállami keretek között rendezné a kérdést. Tény, hogy ez nem könnyű - tette hozzá. A kormány nagyjából egymilliárd forint bevételt várt az adóból, ami egyáltalán nem elhanyagolható tétel Lázár szerint - az előző kormány 50 milliárdot várt az Ab által végül elkaszált vagyonadóból -, ugyanakkor ennek társadalmi jelentősége sokkal nagyobb. Lázár folyamatosan arra hivatkozott, hogy szociálisan rászorulók kénytelenek nézni, hogy volt MÁV-os és egyéb tisztségviselők mosolyognak a bajszuk alatt. Ezt a mai alkotmány és az Ab jelenleg lehetővé teszi - tette hozzá.
A végkielégítés-adóról szóló javaslat Lázár szerint finomodhat is. Ez valószínűleg abban merülhet majd ki, hogy az adót nem kétmillió forint, hanem magasabb összeg felett kell majd megfizetni - a szándék érzékelhető volt, ám eddig ilyen tárgyú módosító nem érkezett a javaslathoz (még van rá idő, akár a zárószavazás előtt is befuthat).
A javaslatok részletes vitája ma lesz, szavazni pedig a jövő héten fognak róla. A 98 százalékos adó megszavazásához egyszerű többség is elég, az Ab-t és az alkotmányt érintő törvényhez azonban kell a kétharmad. Ez - mivel a javaslat simán átment az első helyen kiemelt Alkotmányügyi Bizottságon - valószínűleg meglesz még akkor is, ha több kormánypárti képviselő is húzódozik a módosítástól. Az alkotmánymódosítással kapcsolatban Lázár elismerte, hogy az nem elegáns, ám most nem az a cél, hogy az alaptörvényt toldozgassák, hiszen azt úgyis újraírják majd.
