Továbbra sem népszerű a cégek körében az úgynevezett hatósági ármegállapítás, ami a kapcsolt felek közti ügyleteknél arra nyújt garanciát, hogy az adóhatóság nem vitatja annak értékét. Eddig 21 ilyet kértek vállalkozások az APEH-tól - derült ki a Deloitte-nak a témában tartott konferenciáján. Az érdektelenség hátterében leginkább az állhat, hogy a cégek nem is tudják, hogy a hatóság nyújt ilyen szolgáltatást.
A kapcsolt felek közti ügyletek piaci árának megítélésekor az adóhatósági ellenőrzések erősen szórnak, köszönhetően egyrészt annak, hogy az ügylet piaci árának megítélése nem mindig egyszerű, s ahhoz többféle módszer is kapcsolódhat. Vagyis még akkor is elkaszálhatja az adóhatóság a társaságot, ha az ügylet árát jóhiszeműen állapította meg.
A hatósági ármegállapítással azonban az ügyletet előre véleményeztetik a hatósággal. Ennek eredményeképp a társaság garanciát kap arra, hogy az ügyletet a megállapított értéken kezeli a hatóság. Ha a főbb paraméterek nem változnak, az ármegállapítás három évig hatályos maradhat. A díj 500 ezer és ötmillió forint között mozog magyarországi ügylet értékének megállapításakor - az esetek többségében azonban inkább a félmilliós ár jellemző.
Bizonyos esetekben szinte kötelező lenne ezt a fajta biztosítékot beszerezni - mondta lapunknak Veszprémi István, a Deloitte adóosztályának vezetője. Ilyen például egy üzletág értékesítése, amelyre az adószabályok csak nehezen alkalmazhatók. Márpedig az igen jelentős kockázatot jelent, ha egy felvásárlás értékét jelentős különbséggel értékeli a hatóság és a cég. Szintén megéri ármegállapítást kérni a jogdíjakat érintő ügyleteknél, azt ugyanis lehetetlen egzakt módon meghatározni, hogy adott szellemi tulajdon milyen értékű. Az alaptevékenységet érintő vagy az árbevétel jelentős hányadát kitevő ügyletnél sem éri meg az ármegállapítás díján spórolni Veszprémi szerint, hiszen egyértelmű kockázatot jelent, ha a hatóság alapjaiban értékeli át egy társaság működését.
