Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Angyal József okleveles adószakértő - mint az egyik beadvány megfogalmazója - az Alkotmánybíróság (AB) szuperbruttósítási döntése után azt megkérdőjelező cikket írt az adozona.hu honlapon. Az AB tavaly novemberi döntése után így foglalta össze a szakértő a határozatot: nem a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék (tb) után fizet a magánszemély személyi jövedelemadót, hanem a tb-járulék mértékével korrigált adóalap-kiegészítés után. "Az Alkotmánybíróság meghallgatta a pénzügyminisztert" - áll az Alkotmánybíróság határozatában. Valószínűleg ennek okán döntött úgy a testület, hogy az adóalap-kiegészítés egy korrekciós tényező - állapította meg a szerző. Ezt követően egy analóg számítással mutatja be a problémát. A 180 lóerős gépkocsikat lecseréltük kisebb (?), 170 kilowattos teljesítményűekre. Ez a szuperbruttósítással kapcsolatosan így hangzott: a 18 százalékos szja kulcsot 17 százalékra csökkentettük. Számoljunk csak egy kicsit először a gépkocsira! Különböző mértékegységeket nem lehet értékük alapján összevetni, mert az torz értéket ad. 170 kilowatt = 170 x 1,36 lóerő = 231 lóerő. Tehát a matematika szabályaival ellentétes az a kijelentés, hogy a 180 lóerős gépkocsi teljesítményénél a 170 kilowatt (231 lóerő) teljesítmény kisebb. Ugyanígy nem igaz az a kijelentés sem, hogy a 100 forint jövedelem 18 százalék adója több, mint a korrigált adóalap 17 százaléka. Számoljunk: ahhoz, hogy össze tudjuk vetni a jövedelmen alapuló százalékértéket a korrigált adóalapra vonatkozó százalékértékkel, egy "mértékegységre" kell hozni.
A 127 korrigált adóalap x 0,17 = (100 jövedelem x 1,27) x 0,17 = 0,2159 x jövedelem. Tehát 2010-ben 100 ezer forint jövedelem után 21,59 százalék adót (21 590) fizetünk. Ez pedig több, mint a 2009-es 18 ezer forint adó.
