Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar gazdaságnak ki kell szabadulnia a múlt csapdájából, ez vezérli a kormány gazdaságpolitikáját - jelentette ki tegnap Orbán Viktor a Millenárison, a Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén, vállalatvezetők és politikusok előtt tartott beszédében. A megszorítások és az eladósodás politikájával szakítanunk kell - szögezte le a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a kormány második akciótervét hétfőn, a parlamentben jelenti be. Néhány fontos részletet azonban már most elárult, azzal felvezetve, hogy az ország még mindig súlyos válságban van, ezért most azokon a sor, akik eddig kevesebbet vállaltak - utalt a júniusi első akciótervben bejelentett bankadó más szektorokra való kiterjesztésére a kormányfő. Itt az ideje azoktól kérni több adót, ahol komoly profitok keletkeznek - fogalmazott Orbán -, így lehet arányossá tenni a válság terheinek fizetését.
A kormány az ország hiteleit a piacról akarja fedezni, nem pedig nemzetközi intézményektől, miközben tartani kell az idei 3,8 százalékos államháztartási hiánycélt, illetve a 2011-es 3 százalékos hiányt. Mindennek érdekében a bankadó után a kormány további "válságadókat" vezet be három évre, idei kezdettel: a telekommunikációs szektortól idén és a következő két évben évi 61 milliárdot vár a kormány, az energiaszektortól ugyanennyi idő alatt évente 70 milliárd forintot, a kereskedelmi vállalatoktól pedig évi 30 milliárd forintot akarnak beszedni a szokásos adóterhelésen felül. A kereskedőcégekre kivetendő különadót úgy állapítják meg, hogy a legkisebbeket ne sújtsa. Az adó alapja a 2009. évi bevétel, illetve eredmény lesz - mondta később Orbán Viktor újságírói kérdésre.
Az államkassza kiadási oldalán is rendkívüli intézkedésekkel segítenek, ez mindenekelőtt a magán-nyugdíjpénztári rendszert sújtja. Ma havonta 30 milliárd forintot utalunk a magánnak mondott félállami nyugdíjrendszerbe, ezt válság idején nem lehet megtenni - jelentette ki a miniszterelnök. A kormány ezt már idén novemberben leállítja, a tervek szerint 2011. december 31-ig. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az állam nem fizeti meg azt a havi harmincmilliárd forint járulékot a pénztáraknak, amit a járulékfizetők befizetnek (vagyis a magánpénztári tagok befizetéseit az APEH nem utalja át a pénztáraknak). Szapáry György, a miniszterelnök tanácsadója lapunknak megerősítette, hogy ez a nyolcszázalékos magánpénztári járulékot érinti: a következő 14 hónapban ezt nem utalják át a pénztártagok számlájára. Orbán azt is elmondta, hogy ezzel párhuzamosan a kormány megnyitja újra a lehetőséget a magánpénztárakból való visszalépéshez; a gyakorlatilag a magánpénztári rendszer végét lehetővé tevő törvényt december végéig kidolgozzák. A kiadásokat csökkentheti az a különösebben nem részletezett terv is, hogy az állam nem köt új, állami és magántőke együttműködésével készülő fejlesztésekre szóló, vagyis ppp-szerződéseket, a folyamatban levőket pedig újratárgyalják.
