Az elmúlt nyolc év elhibázott gazdaságfejlődési modellje nyomán a gazdaság potenciális növekedési üteme négy százalékról egy százalékra csökkent, mind a külső, mind a belső egyensúlyát elvesztette az ország, az egy főre jutó GDP pedig évek óta stagnál - mondta Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója a 48. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában Szegeden. Ezért szükség van egy új gazdaságpolitikára és a válság is új válaszokat igényel, de szakítani kell azzal a felfogással, hogy a reformok restrikcióval járnak együtt.
Az egymillió munkahely álom, ez egy komolytalan szám - fejtette ki viszont Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke, aki alapvetően egyetért a kormány céljaival, de véleménye szerint rossz irányba indultak el a folyamatok. A kormány nem vette figyelembe a görög válság hatására megváltozott európai magatartást, irreális költségvetési lazítást szeretett volna elérni, ám minden alkalommal falba ütközött, így nullára csökkentette a saját mozgásterét, amivel bizalmatlanságot és hitelességvesztést okozott. A hiánycél felvállalása ugyan fontos lépés, de nem elég - a hitelesség visszaszerzéséhez reális gazdaságpolitikai koncepció felvázolására van szükség, nem szabad beleesni a "fiskális alkoholizmus" csapdájába és kerülni kell az unióval szembeni olyan konfrontatív lépéseket, mint például az egyeztetések hiánya vagy a visszamenőleges hatály miatt az alkotmányba ütköző törvények.
A 29 pontos akciótervről szólva Mellár Tamás úgy vélte, a bankadó nem okoz akkora kárt, mint ahogy a legtöbb becslés hangoztatja - a Századvég előrejelzése szerint csak 20-30 milliárd forintos kieséssel jár. A kutató szerint jövőre csökkenteni kellene a teher mértékén, viszont ki lehetne vetni az összes monopolisztikus piacra is. A GKI elnöke durvábbnak látja a különadó hatásait: súlyos károkat okoz, fékezi a növekedést, komoly bizonytalansághoz vezet a nemzetközi berkekben és pont a fejlődőket sújtja, akik hitelt szeretnének felvenni - emelte ki Vértes.
A tíz százalékra csökkenő nyereségadóból származó GDP-növekedés a következő esztendőkben nem kompenzálja a bevételkiesést - ezzel mindkét szakember egyetért, de amíg Mellár szerint az externális hatások miatt összességében ez pozitív lépés, Vértes úgy véli: elhibázott intézkedés, mert nincs olyan valós kkv, amelynek a nyereségadó-alapja 50 és 500 millió forint közé esne.
Abban is egy véleményen volt mindkét kutatóintézeti vezető, hogy a strukturális reformokat nem lehet tovább halogatni. Mellár szerint jövőre meg kell kezdeni a nagy elosztó rendszerek reformját, különben félő, hogy a teljes parlamenti ciklusban nem kerül rá sor. Vértes szerint ezekre a reformokra kell alapozni a költségvetést, és csak ez szolgálhat alapjául az adócsökkentésnek.
Mellár szerint a gazdaságpolitika még adós néhány cél bejelentésével: ki kell tűzni az állami újraelosztási arány 10 százalékpontos csökkentésének forgatókönyvét, meg kell szüntetni a kibocsátási rést és 60 százalékra kell leszorítani az államadósságot. Az MNB szerepét is újra kellene értelmezni: a szakértő szerint már elavult az inflációs célkövetés módszere. Ez azonban nem a jegybank ellen irányul - mondta a Napi Gazdaságnak Mellár Tamás; a kis, nyitott gazdaságokra általánosan jellemző ez a felvetés. A kormánynak fel kell ismernie: kifejezetten kedvező a nemzetközi környezet, hiszen a Nyugat gyengülése és a keleti centrumok kialakulása lehetőséget termet a perifériából való kitörésre.
