Az ország felzárkózása nehezebb lesz a megváltozott nemzetközi körülmények miatt, ezért új növekedési modellre van szükség, ami jobban koncentrál a belső megtakarításokra - mondta Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke a Közgazdász-vándorgyűlésen. Az első lépés mindenképpen az államadósság csökkentése, de kérdés, hogy ezt milyen módon lépjük meg. Az adósság elinflálása elvileg járható út lenne, de ettől mindenképpen óva intett a jegybank alelnöke. Ugyan csökkenti az adósság szintjét, de más szereplőknél jelentős költségek jelentkeznek, gyengíti a forintot és az alacsony infláció melletti elkötelezettségbe vetett hitet ássa alá, ami a reálkamat emelkedését és a növekedési kilátások romlását hozza magával - fejtette ki Karvalits.
Egyes vélemények szerint az adósság csökkentése mellett jelenleg még nem kell elköteleződni, elég csak középtávon letenni emellett a garast. Ezt sem tartja járható útnak Karvalits, hiszen ekkor az uniós célkitűzéseket bukja az ország, és a tartósan magas szinten maradó kockázati prémiumok miatt a magasabb reálkamat visszaveti a már eleve alacsony szinten teljesítő beruházásokat és így a növekedési ütemet.
Ebből is látszik, hogy az elmélet sok utat kínál fel, ám ebből csak nagyon kevés a járható - jelentette ki az MNB alelnöke. Ezért a kormányzatnak stabil makrogazdasági környezetet kell teremtenie stabil államháztartási gazdálkodás mellett, mert a piaci bizalom visszaszerzése vezet el a csökkenő kockázati prémiumokhoz és ezáltal a csökkenő adósságszolgálathoz. Hosszú távon akkor lehetnek sikeresek az intézkedések, ha nem átmeneti, hanem strukturális lépések mellett dönt a kabinet és a kiadási oldalra koncentrál. Az államháztartás ugyan mesterséges ösztönzéssel nem tud élénkíteni, de - egy nemrégiben megjelent MNB-tanulmány szerint - három helyen tud segíteni a növekedésen: egyrészt az adórendszer átalakításával, másrészt az oktatás színvonalának emelésével - főként az alapfokú képzések esetén -, valamint a gazdaság duális szerkezetének mérséklésével.
A jegybank egyelőre nem tudja segíteni a növekedést az alapkamat enyhítésével, mert a forint vélhetően erős gyengülésbe kezdene egy vágás esetén, és ez (párosulva a svájci frank hatásával) elfojtaná azokat a növekedési lehetőségeket, amikkel a monetáris enyhítés kecsegtetne - véli a jegybank alelnöke. Ezért a kamat mérsékléséhez stabil gazdaságpolitikára van szükség, és az MNB feladata, hogy a hosszú távú kamatokat vigye lejjebb. Ezt viszont az alacsony infláció tudja biztosítani, így a központi banknak továbbra is az a legfontosabb feladata, hogy őrködjön a hazai inflációs folyamatok felett.
