Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi által megkérdezett piaci elemzők szerint csak az 5,25 százalékos alapkamat tartása képzelhető el a monetáris tanács (MT) hétfői ülésén. Az utóbbi egy hónapban két kedvező hazai esemény is történt: a kormány elkötelezte magát a jövő évi 3 százalék alatti hiánycél mellett, valamint a vártnál jobb, 3,7 százalékos augusztusi inflációról számolt be a KSH. A kormány bejelentése éles fordulatot jelentett az eddigi kommunikációban, ezzel a kamatemelésre vonatkozó piaci várakozások "kiárazódtak" - véli Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője.
Ugyanakkor ez még közel sem elegendő a kamatcsökkentéshez - vélik egybehangzóan a szakértők. Az augusztusi kamatdöntésnél ketten voksoltak az emelésre, ám a kabinet bejelentése eloszlatta a kétségeket, így most feltehetően nem merül fel újra a szigorítás lehetősége - véli Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A forint ugyan stabilizálódott azóta és a cds-felárak is csökkentek, ám a piaci reakciók nem voltak olyan markánsak, mint az várható lett volna. Török szerint ennek oka, hogy a bejelentés nem volt "sorsfordító", a kabinet fokozatosan adagolja gazdaságpolitikai elképzeléseit. A piaci vélemények pedig csak lassan fordulnak, továbbra is több a negatív, mint a pozitív hír Magyarországgal kapcsolatban.
Az augusztusi kamatdöntés idején 360 bázispont körül mozgott az ország cds-árfolyama, ez némileg ereszkedett azóta, jelenleg 335 pont környékén áll - mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. Azaz a hiánycél vállalása jótékonyan hatott az ország kockázati megítélésére, ám még mindig nem dolgozta le az árfolyam a tavaszi megugrást. Hasonló folyamatok mondhatók el a forint árfolyamáról is. A kedvező inflációs adatból is hasonló következtetések szűrhetők le: meggátolja a szigorítást, de a lazításhoz nem elegendő - tette hozzá Suppan. Egyrészt megnőtt az esélye annak, hogy jövőre teljesül a jegybanki inflációs cél és továbbra is kifejezetten alacsony lesz a maginfláció; másrészt egyelőre nem zárható ki az élelmiszerárak "begyűrűzése", a forint árfolyama továbbra is gyenge. Az inflációs kockázatok mérséklődéséhez erősebb forintra van szükség, ami párosul a kockázati felárak csökkenésével. Ez pedig visszavezet ahhoz, hogy mindezek feltétele a hiteles költségvetés.
Ám még ez sem elegendő a kamatcsökkentéshez, ha nem párosul strukturális intézkedésekkel - vélik a szakértők, akik ennélfogva nem számolnak kamatcsökkentéssel rövid távon. Amennyiben jövőre látszik az első hónapok áht-adatain, hogy tartható a költségvetési cél, több jó hír érkezik a gazdaságból és a piacok is megnyugodnak, akkor elképzelhető a vágás a Raiffeisen elemzője szerint. A Takarékbank szakértője viszont egyéves horizonton sem számol lazítással, sikeres reformokra lenne szükség ahhoz, hogy egyáltalán az esélye felmerüljön. A Budapest Alapkezelő közgazdásza szerint viszont amiatt nem lesz kamatcsökkentés, mert jövőre indulhatnak a fejlődő piacokon a kamatemelések, a magyar inflációs pálya historikusan magas és a kibocsátási rés is lassan szűkülésnek indul.
