Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország túl van a gazdasági és lélektani mélyponton - ám a növekedés ideje még nem jött el. Ehhez fordulatra, reformokra van szükség - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) rendezvényén, hozzátéve: ezért 2011-2012-ben "erőteljes strukturális" reformokat fogunk végrehajtani, erre épülhet 2013-tól a fordulat.
A kormány szerint a 2011-2012-es időszakban a gazdasági növekedés élénkítésére van szükség: ezt a célt szolgálja az uniós források átcsoportosítása, a jogszabályi környezet változtatása. A kormány szerint lehetőség lenne monetáris ösztönzésre is, ám a jegybank vezetése láthatóan nem partner ebben - jegyezte meg a gazdasági miniszter. Új üzenet viszont Matolcsytól, hogy "szigorúan tilos" a növekedés erősítése költségvetési eszközökkel. A kormány ettől függetlenül a bürokrácia csökkentésével és a közigazgatás átalakításával gazdasági növekedést segítő intézkedéseket hoz. Lesz új költségvetési politika, lesznek új reálgazdasági stratégiák, lesz új külgazdasági politika, na és persze innovációs és k+f politika - sorolta a kormány terveit. A kormány minden gazdaságpolitikai döntése addig is arra a feltételezésre épül, hogy 2012 második feléig nem várható érdemi növekedés a világgazdaságban, ezért a fellendülésre 2013-ig várni kell. A miniszter szerint az elmúlt nyolc évben a növekedést nézve mintegy tíz évet elvesztegetett a magyar gazdaság - már látható, hogy 2020-ra Magyarország sem képes felzárkózni az uniós átlaghoz.
Matolcsy szerint az új kabinet új választ adott a belső és külső visszaesésre: nem "túlélési" gazdaságpolitikát folytat, hanem ehelyett egy jövőépítő gazdaságpolitika mellett foglalt állást, ami szerinte "nagyon bátor válasz". Az új kormány egy aknamezőn mozog, az aknák közül a költségvetési akna majdnem felrobbant, de hála a kormánynak, ezt sikerült hatástalanítani. A kabinet az elődjétől 300 milliárdos fekete lyukat örökölt, amit sikerült befoltozni, így Magyarország tartja magát a 3,8 százalékos államháztartási hiányhoz.
A második akna a magas államadósság volt, ám Matolcsy szerint ez finanszírozható, mi több, visszatért a bizalom a magyar piacok iránt - ezt bizonyítja, hogy sikerrel járt a legutóbbi kötvényaukció is. Az adósságcsapda ellenére a magyar kormány továbbra sem akar az IMF-fel új hitelszerződést kötni, mert bízik magában és abban, hogy a piacról tudja majd finanszírozni a költségeket - tette hozzá a miniszter. Az IMF továbbra is stratégiai partnere marad a kormánynak - de hitelszerződés nem lesz.
