Két év alatt 82 milliárd forinttal csökkentek az önkormányzatok oktatási kiadásai, így az alap- és középfokú oktatásra a települések az idén 842,9 milliárd forintot költenek a 2008-as 924,8 milliárd forinttal szemben. A legjelentősebb a csökkenés az alapfokú oktatásban, hisz arra két év alatt 43,4 milliárd forinttal jut kevesebb 2008-nál. Persze mindez megmagyarázható a gyerekszám folyamatos csökkenésével - amit követnek az iskola-összevonások és -bezárások. Ez tükröződik a KSH adataiból. 2008 óta az általános iskolai tanulók száma 809 ezer főről 773 ezerre esett, míg az őket tanító tanárok száma 1400-zal, 74,2 ezer főre mérséklődött.
A középfokú oktatásban is látványos a gyerekszámcsökkenés, a májusban zárult tanévben négyezerrel kevesebb diák koptatta a padokat, mint két évvel korábban. Ugyanakkor a gimnáziumok és a szakiskolák megőrizték, sőt kismértékben növelni is tudták a hallgatói létszámot, a szakközépiskolák viszont két év alatt nyolcezer diákot veszítettek.
Bár a szorgalmi időszak egy kicsit később kezdődik az egyetemeken, érdemes megjegyezni, hogy az állami fenntartású helyekre az idén 410 milliárd forintot költenek az adófizetők pénzéből - ami közel fele az alap- és középfokú oktatás büdzséjének. A oktatás költségvetési helyzetében nem várható komoly változás - belső átcsoportosításokra 2011-től lehet számítani. A kormányzat többször jelezte, hogy a szerintük alulfinanszírozott egyházi fenntartású intézmények többletforrásokat kaphatnak, ám ez legfeljebb évi néhány milliárd forint többletjuttatást jelenthet.
A versenyszféra évek óta visszatérő problémája a szakképzés helyzete, aminek megoldását eddig minden kormány megígérte, ám látványos javulást nem sikerült elérni. A Orbán-kormány programjában - a gazdasági tételek között - kiemelt helyen szerepel a szakképzés rendbetétele, az oktatás gyakorlatorientálttá alakítása, az egyetemi diplomagyárak leépítése, ám konkrétumokkal eddig még nem állt elő. Valamihez már az új oktatási kormányzat is hozzákezd a most kezdődő tanévben az általános iskolai oktatásban, ám az, hogy az elsősöket újra lehet buktatni, illetve hogy az iskolába járáshoz kötik a családi pótlék folyósítását, még nem jelenti azt, hogy 8-12 év múlva az iskolarendszerből kikerülő fiatalok a mainál korszerűbb, a munkavállalásban közvetlenül kamatoztatható ismeretekkel rendelkeznek majd a mai frissen végzettekhez képest.
