Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyugdíjreform elszámolásának megváltoztatása az államadósságban nem több mint kozmetikázás - mondta Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke a testület sajtótájékoztatóján. A költségek levonása pillanatnyi előnyt jelenthet a konvergenciaprogram látszólagos teljesítésében. Korábban is volt lehetőség a hiány csökkentésére - akkor sem hozott hosszú távú eredményeket - emlékeztetett Kopits. A magyar államadósság jövő évi finanszírozása jóval feszítettebb lesz, mint idén, s ezen nem segít az elszámolási szabályok újbóli megváltoztatása - tette hozzá.
Mint ismert, az elmúlt napokban nyolc új uniós tagállam (köztük Magyarország) és Svédország kezdeményezte, hogy a nyugdíjpénztárakba fizetett járulékokat is államháztartási bevételeknek tekintsék - így Magyarország esetében évi 370 milliárd forinttal csökkenhetne a kimutatott hiány. Ugyanakkor ezt meg kellene finanszírozni. Török Ádám - a Költségvetési Tanács tagja - szerint a kozmetikázott adat az lenne, amit mi magunk, az érintettek komolyan vennének, de a piacok nem. A másik tanácstag, Oblath Gábor szerint a régi-új elszámolási szabály létrehozása nem növelné a költségvetés mozgásterét, így valódi hatása nem lenne - legfeljebb a statisztikák mást mutatnának.
A Költségvetési Tanács szerint az idei költségvetési hiánycél tartható, az a GDP négy százaléka lehet az eredetileg tervezett 3,8 százalékkal szemben. A költségvetés belső tételeinek egyenlege - a makropálya miatt - 360 milliárd forinttal rosszabb lenne, ám a kormányok által meghozott intézkedések ezen folyamatokat ellentételezik. Ugyanakkor a költségvetési tartalékok ezzel kimerültek, minden további igény már a hiány növekedését jelentené - így a magasabb önkormányzati hiány vagy épp az állami (önkormányzati) cégek konszolidációja. A kormány által elhatározott zárolások teljesülését tekintve - a rossz múltbeli tapasztalatok alapján - kockázatokat lát a Költségvetési Tanács.
A tanács szerint 2011-re háromszázalékos gazdasági növekedés várható - ennek ellenére a jelenlegi költségvetési környezetben az államháztartás elsődleges (kamatkiadások nélkül számított) egyenlege negatívba fordulna, ami az államadósság növekedését hozza magával. Ugyanakkor ez a pozícióromlás a bankadó 2011-re ki nem vetésével magyarázható - ugyanis a 200 milliárdos összeg beszedéséről a júniusban elfogadott törvény nem rendelkezik.
Ahhoz, hogy 2011-ben ne nőjön az államadósság reálértéke, ismét szükség lenne a bankadóra. 2012-ben ennél nagyobb kiigazításra, 352 milliárd forintra lenne szükség a mai állapotokhoz képest, ezt követően azonban komolyabb megszorítások nélkül is tartósan kiegyensúlyozott költségvetési pályára állhat a gazdaság.
