Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország is csatlakozott ahhoz a lengyel javaslathoz, amelyben kilenc uniós tagállam kezdeményezte az Európai Bizottságnál, hogy a korábban nyugdíjreformot végrehajtó tagállamok reformmal kapcsolatos költségeit az EU az elszámolásokban vegye figyelembe - adta hírül tegnap a nemzetgazdasági tárca. A lengyel kezdeményezéshez először Magyarország csatlakozott, majd a régió minden uniós országa kiállt a kezdeményezés mellett, végül a Brüsszelbe küldött levelet Svédország is aláírta. A kezdeményezésnek különös hangsúlyt ad, hogy Magyarország látja el 2011-től az uniós elnökséget az első félévben, így az ügyet könnyen napirendre tudja vetetni, majd a magyar elnökséget a lengyelek váltják, így a kérdés folyamatosan napirenden tartható.
A magyar államadósság GDP-ben kimutatott mértéke az idén is meghaladja a 80 százalékot, míg a lengyeleknél közelít az 55 százalékhoz, amit ha elérnének, akkor alkotmányuk szerint megszorításokat kellene életbe léptetniük - írta a Portfolio.hu. Magyarország 1997-ben hajtotta végre azt a nyugdíjreformot, amely életre hívta a kötelező nyugdíjbiztosítás keretében a magánpénztárakat. Az akkori számítások szerint a teljes állami nyugdíjrendszer a 2020-as évekre ellehetetlenült volna a magas nyugdíjkiadás és a csökkenő bevétel miatt - alapvetően a társadalom elöregedése következményeként. Erre találták ki azt a megoldást, hogy csökkentve az állami nyugdíjbiztosítási alap majdani terheit, az állam lemond a járulékok egy részéről, amelyet a magánpénztárakba fizetnek be a biztosítottak - így a nyugdíjuk negyedét is onnan fizetik. A kieső bevételeket az állam finanszírozza, vagy többlet-adóbevételből, vagy adósságból. A magyar költségvetés idén 372 milliárd forint járulékbevételtől esik el a pénztári befizetések miatt - vagyis az éves hiány a GDP 1,4 százalékával is kisebb lehetne, amennyiben a teljes összeget le lehetne vonni az adósságból.
A nyugdíjreform bevezetését követően Brüsszel átmeneti időre (2004-2007 között) már elfogadta, hogy Magyarország - és a többi érintett tagállam - a nyugdíjreform költségeinek egy részét levonja a kimutatott éves hiányból, illetve az államadósságból. Közgazdaságilag azzal indokolható ez a "kozmetikázás", hogy ugyan az államnál hiányt generál a járulékokról való lemondás, ugyanakkor ez a forrás a magánpénztárak részéről keresletet gerjeszt - ugyanis a pénztárak a pénz jelentős részét hosszú lejáratú, jellemzően hazai kibocsátású állampapírba fektetik.
A kilenc érintett uniós tagállam lobbizik, ám az uniós államok többsége nem támogatja jelenleg e javaslatot, ám a mérkőzés még csak most kezdődik. Ugyanakkor a német pénzügyminisztérium szóvivője, Bertrand Benoit a Világgazdaságnak már jelezte: a német kormány nem támogatna egy, a maastrichti kritériumokat felpuhító javaslatot.
