Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csak részben járultak hozzá az energiafelhasználás racionalizálása érdekében tett állami és önkormányzati intézkedések a magyar energiapolitikai célkitűzések megvalósításához, illetve az EU által megfogalmazott követelmények teljesítéséhez - ismertette az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatának megállapítását Domokos Károly, az ÁSZ elnöke. Az EU-irányelvek beépültek ugyan a hazai célkitűzésekbe, a támogatási rendszer azonban nem biztosította teljeskörűen az ütemezett és hatékony végrehajtást. Domokos szerint a szabályozásban fellelhető inkoherencia jelenti az egyik kiemelt kockázati tényezőt, de ide sorolta az energiaügyekért felelős miniszter feladat- és hatáskörének nem kellő meghatározottságát és az ebből adódó koordinációs problémákat. A programalkotási tevékenység késedelme és a forráshiány miatt kérdéses a 2008-2020 közötti energiapolitikai célok és vállalások időarányos végrehajtása - hangsúlyozta az elnök. Az energiahatékonysági cselekvési terv összes beruházási igénye 2295-2870 milliárd forint között van, az állami támogatás mértékét kilenc évre összesen 230-860 milliárd forintra becsüli a dokumentum. A források között ugyanakkor csak az EU-tól származó 38 milliárd forintot számszerűsíti a terv, a kvótabevétel és egyéb források tervezett összegét nem. Energiahatékonysági pályázatokra 2000 és 2009 között 37,3 milliárd forintot fordítottak, a kedvezményes hitelprogramok 30,7 milliárd forintot jelentettek - a támogatások összesen 175 milliárd forint ilyen célú beruházás megvalósulását jelentették - derül ki a jelentésből. Az ÁSZ vizsgálata szerint jelentősen javult a helyi önkormányzatok energiahatékonysága. A helyhatóságok tavaly több mint 100 milliárd forintot költöttek energiára. Áramból 2004 és 2009 között reálértéken 13,7 százalékkal kevesebbet használtak fel, az ár több mint másfélszeres növekedése miatt azonban áramkiadásaik 32,1 százalékkal emelkedtek az öt év alatt. A gázfelhasználás reálértéken 17,9 százalékkal csökkent, a fűtési kiadások azonban a 74,3 százalékos áremelkedés miatt 43 százalékkal haladták meg tavaly a 2004-es szintet. A vizsgálat megállapítása szerint az önkormányzatok döntően nem éltek a szabad piac nyújtotta lehetőségekkel.
