Az első negyedéves hazai GDP-adat és a külpiaci konjunktúra hatására a korábbi 0,2 százalékos csökkenésről 0,6 százalékos bővülésre módosította a GDP-re adott előrejelzését a Nemzetgazdasági Minisztérium. A lakásépítések negatív kockázatai a beruházások enyhébb bővülését valószínűsítik, bár a kormányzati intézkedéscsomag egyes elemei már rövid távon segíthetnek.
Az ipar kibocsátása a korábban előre jelzett 3-5 százalékos bővüléshez képest kedvezőbben alakulhat. A tervezett fiskális megszorítások hatására ugyanakkor az uniós országokban a külső kereslet növekedése visszafogottabb lehet, jövőre az exportdinamika mérséklődésére kell számítani.
Májusban másfél év óta először alkalmazotti létszámnövekedés következett be a versenyszférában és az év második felében további bővülés várható. A foglalkoztatottak számának lassú emelkedése és a hosszú távú munkanélküliek arányának növekedése ugyanakkor tartósan magas állástalanságot eredményezhet.
Az idén várható pénzromlást a gyenge kereslet dezinflációs hatása dominálja, de a vártnál gyengébb árfolyam és magasabb élelmiszerárak az előrejelzést a korábbi 4,3 százalékról 4,7 százalékra emelik. Az inflációs ráta a harmadik negyedévben várhatóan jelentősebb mértékben csökken, míg az utolsó három hónapban a maginfláción kívüli tételek hatására gyorsulhat. A háztartások fogyasztási kiadását jobban visszafoghatja a magasabb infláció és a rendkívüli időjárás okozta károk kedvezőtlen hatása a mezőgazdaságból származó jövedelmekre.
A külső egyensúly a tavaly tapasztalt látványos emelkedést követően 2010-ben is javul. A folyó fizetési mérleg egyenlege a tavalyi, egyensúly közeli szint körül alakulhat, ugyanakkor a nagyobb arányban tőketranszfert tartalmazó uniós forrásoknak köszönhetően a tőkemérleg pozitív egyenlege emelkedik. Összességében az ország nettó külső finanszírozási képessége enyhén meghaladhatja a GDP 1,5 százalékát.
