Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A korábbi kincstárnoki rendszert felváltó költségvetési felügyelők augusztus 15-étől állnak munkába.
A kormány augusztus közepétől rendelhet ki költségvetési felügyelőket a minisztériumokhoz és költségvetési intézményekhez, hogy azok gazdálkodását ellenőrizzék - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-Eco kérdésére. A költségvetési felügyelők a kincstárnokok munkáját veszik át, a kincstárnoki intézményt a Bajnai-kormány vezette be, minden tárca mellé egy pénzügyminisztériumi vagy kincstári alkalmazottat rendelt ki az ott folyó gazdálkodás folyamatos ellenőrzésére. A kincstárnokok minden számlát ellenőrizhettek, ha azzal nem értettek egyet, annak kifizetését leállíthatták.
A költségvetési felügyelők hasonló feladatot látnak el, azzal a különbséggel, hogy nemcsak minden tárcához, hanem költségvetési intézményekhez is kirendelhetik őket. A felügyelők a 10 millió forint feletti kötelezettségvállalásoknál kifogással élhetnek. Ez akkor következhet be, ha a kifizetés nem felel meg a költségvetés-politikai céloknak, a szükségszerűségnek vagy az időszerűségnek és nincs összhangban a forrásszükséglettel, illetve a kifizetés ütemezésével.
A felügyelő legfontosabb jogosultsága, hogy kifizetések felfüggesztésére javaslatot tehet, amivel ha az illetékes miniszter nem ért egyet, akkor a számla kifizetéséről a nemzetgazdasági miniszterrel alkudozhat. (A Bajnai-kormány tapasztalatai szerint ilyen egyezetésekre a legritkább esetben került sor, a kincstárnoki rendszer léte önmagában megakadályozta ezen számlák kiállítását.) A költségvetési felügyelők kirendeléséről a kormány dönt, ám ez nem kötelező, csupán lehetőség. A költségvetési felügyelők feladata a minisztérium, a költségvetési fejezethez tartozó költségvetési szerv, illetve az elkülönített állami pénzalapok (tb-alapok, munkaerő-piaci alap) gazdálkodásának és a költségvetés-politika összhangjának megteremtése.
A költségvetési felügyelő a kincstárnokkal kapcsolatos negatív tapasztalatok alapján nem részmunkaidőben, hanem főállásban végzi a tevékenységét, a munkáltatói jogokat és szakmai irányítást az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja, ezzel biztosítható az egységes szakmaiság, a kormányzati szándék konzekvens érvényesítése - közölte az NGM.
