Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Legfelsőbb Bíróság már több ítéletében foglalkozott a felülmérlegelés kérdésével mind a versenyjogi, mind pedig a más jogterületi ítélkezés során. Egy felülvizsgálati ügyben - a Vj-22/2005. számú versenytanácsi határozatról van szó - a Legfelsőbb Bíróság elvi éllel rögzítette a következőket. "A másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy az alperes (a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa) a tényállást hiánytalanul feltárta, az enyhítő és súlyosító körülményeket maradéktalanul számba vette, azokat helyesen - azaz irányának megfelelően, a felperes javára, illetve a terhére - értékelte, továbbá az alperes eljárásával kapcsolatosan kifogást nem támasztott, azonban a bírság összegét mérsékelte. A tiltott felülmérlegelés körébe esik az, ha a bíróság a fenti tények - azaz kellően feltárt tényállás, eljárási szabályok betartása, jól ismertetett mérlegelési szempontok, megfelelő indokolás - elismerése ellenére, az alperessel egyezően értékelt egyik körülmény (a jogsértés időtartama) nyomatékát vitatja, és azt az alperesi állásponttól eltérően értékeli."
Egy másik ítéletében pedig arra a következtetésre jutott a Legfelsőbb Bíróság, hogy "felülmérlegelésre egyébként valóban nincs lehetőség. Az Alkotmány 50. §-ának (2) bekezdése ugyanis a közigazgatási határozatok törvényességének ellenőrzésére jogosítja fel a bíróságokat. Ebből következik, hogy a bíróság általában nem veheti át az alperestől (a közigazgatási hatóságtól) a mérlegelő tevékenységet". Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ezen ítéletben a Legfelsőbb Bíróság, bár elvben kimondta a felülmérlegelési tilalmat, mégis arra a következtetésre jutott, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogosult volt a bírságot csökkenteni. A bírság csökkentésére részben az időtartam (az elkövetési időszak) szorzóként való alkalmazása, részben pedig amiatt került sor, mert a másodfokú bíróság szerint a Versenytanács egy körülményt nem kellő nyomatékkal mérlegelt. A Legfelsőbb Bíróság azonban úgy látta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a polgári perrendtartás (Pp.) 339/B §-ának megfelelően olyan indokra hivatkozott, ami az alperes határozatának megváltoztatására alapot nyújtott. A Fővárosi Ítélőtábla határozatát szintén mérlegelés alapján hozta. A mérlegelés alapján hozott határozat - Pp. 206. § (1) bekezdés - felülvizsgálattal eredményesen csak akkor támadható, ha a tényállás iratellenesen került megállapításra vagy a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen volt. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Fővárosi Ítélőtábla a tényállást helyesen állapította meg, és okszerű mérlegelés alapján jutott az ítéletében megfogalmazott következtetésre.
A Legfelsőbb Bíróság így több ítéletben újra megerősítette, hogy nincs lehetőség a figyelembe vett körülmények súlyának, nyomatékának eltérő mérlegelésére, amennyiben a bíróság egyébként arra a következtetésre jut, hogy a versenyfelügyeleti eljárást lezáró határozat más vonatkozásokban jogszerű.
