Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A parlament most zárult tavaszi ülésszakának 56 napja alatt szám szerint 58 új jogszabályt fogadtak el a képviselők - több száz jogszabályt módosítva -, de a törvénykezési rohammunka nem állt össze programmá. A választások előtt a Fidesz kommunikációja a gazdasági vészhelyzetre, a költségvetés azonnali módosítására épített, ám a bankadót leszámítva épp a gazdaság területén lépett a legkisebbet az új kormány. A jogalkotás az elmúlt másfél hónapban a politikai zsákmány maximalizálására törekedett: ennek érdekében írták át az ülésszak első napjaiban a köztisztviselői törvényt, ami lehetővé tette a minisztériumi apparátusok olcsó cseréjét. Ebbe a sorba illeszkedik az önkormányzati választási szabályok átalakítása - a nagyobb városokban csökken a választott képviselők száma, ami a parlamenti választási eredményekből kiindulva egyedül a Fidesznek kedvez. A versenytörvényt csak azért írta át a kétharmados Fidesz-többség, hogy az idén hat évre kinevezetett GVH-alelnököket - a szintén idén távozó elnökkel egyetemben - elküldhesse. A törvény egyelőre az Alkotmánybíróság előtt fekszik, mert a távozó köztársasági elnök normakontrollra küldte.
A parlament első döntései közé tartozott még a kormány megalakulása előtt az állami vagyongazdálkodásról szóló törvény módosítása, amelynek eredményeként sorra menesztették az elmúlt hetekben az állami cégek felső- és középvezetőit, tekintet nélkül a cégek gazdasági eredményeire. A kormány megalakulása után következtek a közüzemi díjak befagyasztását szolgáló törvénymódosítások; a moratórium alatt a kormány új áram- és gázárképlet kidolgozására törekszik a szolgáltatókkal. Fideszes képviselői javaslatra fogadta el az államháztartási törvény módosítását a parlament, jelentősen fellazítva a szabályokat: a korábbi szabályozás szerint alig 50 milliárd forintos hiánytúllépés esetén pótköltségvetést kellett volna a kormánynak beterjeszteni, ez most 500 milliárd forintra módosult. Ráadásul a korábbi szabályozás szerint csak akkor kellett volna pótköltségvetés, ha a parlament döntései nyomán nő a hiány, nem pedig konjunkturális folyamatok miatt.
Külön fejezetet érdemelnének a kormány alkotmánymódosításai: a kétharmados többség a Fidesz számára lehetővé teszi ezt - éltek is ezzel, hiszen összesen hétszer módosították az alaptörvényt. Az elsővel kétszáz főre csökkentették a parlament létszámát 2014-től, de az összes részletszabály megalkotását későbbre halasztották. A következő módosítás már azt szolgálta, hogy kizárólag a Fidesz szavazataival is lehessen alkotmánybírót választani - ennek jegyében szavaztak tegnap Stumpf István jelöltről is.
