Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idei költségvetési tervek szerint az államadósság finanszírozására 1215 milliárd forintot költhet az állam - ebben már benne van az az 50 milliárd forint kamatkockázati tartalék, amelynek felhasználására várhatóan nem lesz szükség. A lejáró hitelek megújítása túlnyomórészt piaci forrásokból történik, az elmúlt egy évben ugyanis csak jelképes összegeket hívott le a kormány az EU és az IMF által megnyitott 19 milliárd eurós hitelkeretből.
Elemzők szerint a tárgyalások felfüggesztése után bekövetkezett hozamugrás éves szinten mintegy tíz-húsz milliárd forinttal növeli meg az éves kamatkiadásokat - amely a tervezett 1175 milliárd forintos szinthez képest nem tűnik jelentős tételnek. Barcza György, a K&H Bank elemzője szerint 30-40 százalék a valószínűsége annak, hogy nem kerül sor új hitelmegállapodásra. Barcza a jelenlegi hozamszintekkel számolva azt valószínűsíti, hogy a kamatkiadások mindössze évi ötmilliárd forinttal növekedhetnek.
Egy nagyságrenddel magasabb, 10-30 milliárdos többletkiadással számol Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki arra hívta fel a figyelmet, a hozamszint még mindig alacsonyabb annál a pályánál, amivel 2010-es költségvetés elkészítésekor számoltak. Arról nem is beszélve, hogy érintetlen a költségvetés 50 milliárdos kamatkockázati tartaléka. Nem lehet tudni, hogy hosszabb távon miként alakulnak át a hosszú távú hozamok, eddig a közvetlen hatás csak a rövid lejáratú diszkontkincstárjegyeket érintette.
Biztonsági tartalékként szükség lesz az IMF-EU-hitel meghosszabbítására Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő igazgatója szerint, ugyanis 2011 végén meg kell kezdeni a jelenlegi hitel törlesztését, arról nem beszélve, hogy annak hiányában egy kedvezőtlen piaci hangulatváltás után veszélybe kerülhet az államadósság finanszírozása. Az elemző szerint ha tartósan a jelenlegi hozamok maradnak, éves szinten a forintadósság kamata tíz-húsz milliárd forinttal nőhet - de ezt csak kibocsátáskor kell majd az államnak kifizetnie. A mostani hozamemelkedést a kötvénytulajdonosok, befektetési alapok, magánnyugdíjpénztárak szenvedték el.
