Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar kutatás-fejlesztést szigetszerű projektek megvalósítása jellemzi - áll a Magyar-Európai Üzleti Tanács idei jelentésében. Ebben a megállapításban összességében semmi meglepő nincs, a tanács évek óta ugyanazokat a kritikákat fogalmazza meg a területtel kapcsolatban.
Az elmúlt öt-hét év jellemzője az egy lépést előre, és legalább egy lépést hátra politikája volt a 2009-es jelentés szerint, 2008-ban pedig egyebek mellett arra az egészségtelen arányra hívta fel a figyelmet a tanács, hogy a k+f ráfordítások 80 százalékát néhány multinacionális vállalat adja, a kkv-k alig folytatnak ilyen tevékenységet.
A magyarországi adórendszer kifejezetten k+f-barát, a társasági adótörvényben több kedvezményt is igénybe lehet venni, így például a kutatási és kísérleti fejlesztés összegével csökkenthető az adóalap. Ezzel a lehetőséggel 2008-ban - ez a legfrissebb adat - összesen 465 társaság élt, 2007-ben pedig ötszáz. Az összetett adóalap 141 milliárd forint volt 2008-ban, ezt alapul véve cégenként 45 millió forinttal csökkent a társasági adó.
Tavaly és az idén érdemi változás nem történt a szabályozásban - azt leszámítva, hogy a különadó januártól beolvadt a társasági adóba -, vagyis ez a tendencia a továbbiakban is megmarad. Valószínűleg az sem vonja majd be a kkv szektort a kutatásba, hogy az idei adóévben már a helyi adózásban is érvényesíthető lesz a k+f ráfordítás. Vagyis valószínűleg azok a cégek, amelyek eddig is sokat áldoztak k+f-re, a jövőben is ennek megfelelően járnak majd el, ám azt kétszer is elszámolhatják.
Önkormányzatok egyébként 2008 óta nem adhatnak jelentős adókedvezményt vállalkozásaiknak, saját hatáskörben csak 2,5 millió forintig nyújtható. Ezt a szabályozást cselezte ki Debrecen azzal, hogy 2008-tól lehetővé tette a technológiai innovációra épülő, hozzáadott értéket alkalmazó, kutatás-fejlesztési kiadásokat elszámoló iparágak számára a helyi iparűzési adó megfizetését más módon. (Bővebben lásd Napi, 2008. június 3.) A más mód lényegében beruházást jelent, annak mértéke elérhette az adó 80 százalékát is.
A szabályozás a megyei közigazgatási hivatal szerint túllépett az önkormányzati jogalkotás keretein, így az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, az AB eddig nem hozott döntést az ügyben - tájékoztatta lapunkat a város. Ha az AB elmarasztalja a várost, annak gyakorlati következménye már nem lesz. Egyrészt az idén már úgyis a törvény által meghatározott adókedvezményt veszik majd igénybe a cégek, másrészt a megtelepedett társaságok már nem fognak elmenni. Tavaly a zárszámadási rendelet szerint mintegy egymilliárd forintot tett ki az igénybe vett kedvezmény, miközben az iparűzési adó bevétele kilencmilliárd forint volt, vagyis a szabályozás megmozgatta a cégeket.
A tapasztalatok alapján azonban a rendelkezésből nem a kkv szektor profitált, a kedvezményt jellemzően nagy vállalatok vették igénybe. A városban olyan társaságok hajtanak végre jelentősebb innovációt, mint a National Instrumental vagy a Teva, amely a múlt héten avatta fel új egységét húszmilliárd forintos beruházással.
