Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Legkésőbb jövőre két uniós tagállamnak, Máltának és Magyarországnak kell teljesítenie a maastrichti büdzsészabályt, vagyis hogy a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát - és ez alól már nincs kibúvó. Jelenleg számos euróország ellen is folyik túlzott deficit eljárás - 2012-ben többek közt Ausztriának kell hoznia a 3 százalékot -, ezért is érthetetlen, hogy a kormány a 2011-es hiánycél felpuhításával próbálkozik; kézenfekvő, hogy ha a vállalt 2,9 százalékos deficitcélt a kormány fenntartható módon nem teljesíti, akkor az unió retorziókkal élhet, vagyis támogatásokat vonhat meg Magyarországtól - hívták fel a figyelmet az uniós gyakorlatot jól ismerő volt kormányzati szakértők. A kemény fellépés üzenet lehet másoknak is, Magyarország pedig a legjobb alany arra, hogy példát statuáljanak vele - nem tagja az eurózónának és jogilag védhetetlen a viselkedése.
Valamit sejthet a hétvégi EU/IMF tárgyalási fiaskó várható következményeiről Matolcsy György gazdasági miniszter is, mert tegnap Bécsben az osztrák kollégájával folytatott tárgyalások után úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány ellenőrzés alatt tartja a költségvetési folyamatokat és elkötelezett az idei 3,8 százalékos hiánycél mellett. Budapest azonban csak szeptemberben akarja folytatni a tárgyalásokat - hangsúlyozta a miniszter a CNBC-nek adott nyilatkozatában is -, így október elején, az önkormányzati választások után zárnák le őket. Ebben a szakaszban vitatnák meg a bankadó 2011-re vonatkozó részét és a jövő évi deficitet is. Ha létrejön az IMF-megállapodás, akkor 2,8 százalékra is csökkenhet a jövő évi hiány - mondta Matolcsy -, annak hiányában "ennél kicsit magasabb" lehet. A 2011-es végleges hiányszám a jövő évi költségvetésben szerepel majd - tette hozzá a miniszter. (A hiánycél teljesítését amúgy alapvetően nem az IMF, hanem az EU követeli meg.)
Egyes piaci elemzők szerint 30-40 százalék esélye is lehet annak, hogy a kormány az őszi fordulóban sem hoz tető alá megállapodást az unióval: szerintük 3,5 százalékos hiánnyal Magyarország még mindig a jól teljesítő országok között lenne, 2 százalékos növekedéssel és 3 százalékos inflációval számolva az államadósság sem emelkedne ekkora hiány mellett. Az unió viszont politikai okokból ezt nem engedné és élhet a támogatások megvonásával - ami súlyos ár lehet.
Miközben Matolcsy György Bécsben megpróbálta Magyarország jobbik arcát mutatni, idehaza a parlamentben a nemzetért kiálló politikusok szerepében léptek fel egyes felszólalók. A témát első ízben a jobbikosok hozták szóba, dicsérve a kormány kemény kiállását - utóbbi véleményét Bencsik János gazdasági államtitkár ismertette. Bencsik szerint a tárgyalásokon ott volt az ellentmondás a két fél között, hogy a bankadót a kormány be akarja vezetni, miközben a nemzetközi szervezetek költségvetési kiadáscsökkentést szorgalmaznak - az eddig ismert információk szerint a bankadót elvben mind az IMF, mind az EU elfogadná, de eltúlzottnak tartják a mértékét, a kivételeket pedig versenytorzítónak. Bencsik is megismételte főnöke bécsi nyilatkozatát, miszerint az őszi fordulóban minden bizonnyal megszületik az egyezség a nemzetközi szervezetekkel, de szerinte a halasztásra nem az önkormányzati választások miatt lesz szükség.
A szocialista Mesterházy Attila bírálta a kormány forintgyengítő politikáját - Lázár János Fidesz-frakcióvezető erre azzal vágott vissza, hogy az MSZP a bankok szekerét tolja, amikor a bankadóról (is) szóló törvénycsomag szavazásának felfüggesztését kéri. A Fidesz soha semmilyen körülmények között nem fogja azokat a törvényeket támogatni, amelyek megszorításokról szólnak - mondta Lázár. Ezért a Fidesz kitart a bankadó bevezetése mellett, nem fogja azokat visszavonni, ahogy azt MSZP javasolta, és nem halasztják el a csütörtökre tervezett zárószavazást.
