Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány által beterjesztett adócsomag két pontja gyakorol érdemi hatást a költségvetési folyamatokra, ez a bankok különadója, illetve a kedvezményes társasági adókulcs bevezetése. Utóbbi az idén 57 milliárd forinttal apasztja a büdzsé bevételeit, ugyanakkor bankadóból 153 milliárdos többletbevétel keletkezhet - így nettó 83 milliárd forint többletbevételre tehet szert az államkincstár az idén. Ez elegendő kell, hogy legyen a 3,8 százalékos hiánycél tartásához - derül ki a Költségvetési Tanács (KT) elemzéséből.
A bankadót ugyan a tervek szerint 2012-ben és 2013-ban is kivetik, ám még nem tudni, milyen formában, így a Költségvetési Tanács egyelőre azt elmaradó bevételnek tekinti a következő évekre. Jövőre a társasági adóbevételek csökkentése már egész éves folyamatokra hat, így annak hatását már 111,5 milliárd forintra teszi a tanács. Vagyis az Orbán-csomag a jelenlegi költségvetési formában 2011-ben 212,5 milliárdos bevételkiesést jelent az állam számára. Ugyanakkor ha a bankadót jövőre is kivetik és abból ténylegesen 200 milliárdot beszednek, már csak mínusz 12,5 milliárdos költségvetési hatással kalkulálhatunk.
A társasági adó csökkentése - vagyis a kedvezményes tízszázalékos kulcs összeghatárának évi 500 millió forintra emelése - a 2010-2014 közötti időszakban összesen 1,1 százalékkal növelheti e cégek beruházásait, illetve idén és jövőre 0,1-0,1 százalékkal "gyorsítja" a gazdasági növekedés ütemét a tanács számítása szerint.
Ugyanakkor amit megnyer a gazdaság a társasági adón és a gyorsabb növekedésen, azt kétszeresen elviszi a bankadó kivetése. A Költségvetési Tanács szerint az idén beszedett 130 milliárd forint bankadóból mintegy 80 milliárd forintot hárítanak majd át a bankok az ügyfelekre. A tanács feltételezése szerint a 80 milliárdos áthárított összegből - a gyengébb alkupozíció miatt - 50 milliárdot a lakossági ügyfelekkel fizettetnek meg a bankok, ami elsősorban a változó kamatozású jelzáloghiteleken csapódik majd le. A bankadó miatt a tanács csak az idén 0,1 százalékos gazdasági visszaesést, 2011-2012-ben pedig évi 0,4-0,4 százalékos növekedési áldozatot kalkulál - vagyis a kormány adócsomagja nemhogy a gazdaságot élénkítené, inkább fékezi a kilábalást. Míg a 2010-2012 közötti időszakban összesen 0,9 százalékos GDP-csökkenést hoz a bankadó, azt a következő két évben visszahozza a gazdaság a bankadó kiárazódásával.
A Költségvetési Tanács becslését árnyalhatja a januártól tervezett személyijövedelemadó-csökkentés fogyasztásnövelő hatása - mondta Barcza György, a K&H Bank elemzője. Az világos, hogy a bankadó kivetésétől nem várható pozitív növekedési hatás, ám mivel a bankszektor hitelezése amúgy is csökken, nem biztos, hogy igazolódik a KT által várt GDP-lassulás. Ráadásul a januártól tervezett szja-csökkentés jelentősen javíthatja a lakosság hitelképességét, ami viszont a bankok kockázatait csökkentené - mondta Barcza György.
A KT becslése hipotetikus, ugyanakkor ebben a nagyságrendben várható a bankadó GDP-re gyakorolt hatása. A kormány politikai döntést hozott, amikor a pénzügyi szektorra vetette ki az extra adót, ám ha szétteríti több szaktorra vagy épp a kiadásokhoz nyúl, annak sem lenne más hatása a GDP alakulására - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.
