Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elfogadta a pótköltségvetésre vonatkozó szabályok jelentős enyhítését hétfő estére a parlament: a jelenleg még hatályos jogszabály szerint a kormánynak akkor kell pótköltségvetést készítenie, ha az államháztartás várható elsődleges (kamatfizetések nélkül számított) egyenlege mintegy 50 milliárd forinttal romlik - de csakis abban az esetben, ha ez az államháztartás belső trendjeinek következménye. (Vagyis a dekonjunktúra miatt kieső adóbevételek miatt eddig sem kellett pótköltségvetést készíteni, a hiány 50 milliárd forintnál nagyobb túllépése esetén sem.) A fideszes képviselők javaslatára született módosítás értelmében a kormánynak a jövőben akkor kell pótköltségvetést készítenie, ha a várható hiánytúllépés eléri a kiadási főösszeg öt százalékát - azaz jogi értelemben még bő 500 milliárd forintos túllépés is megengedhető a jövőben.
Alig száradt meg a tinta e jogszabályon, a parlament máris az államháztartási törvény nagy terjedelmű módosításáról tárgyal, amit a kormány nyújtott be a pénzügyi-gazdasági salátatörvény részeként. A vitát megnyitó Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a most beterjesztett csomag hozza meg Magyarország számára a régóta várt gazdasági fordulatot - mégpedig konzervatív gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Az előző gazdaságpolitika legnagyobb hibája, hogy öt éven keresztül a költségvetési megszorításokra épült, emellett az állam azzal is korlátozta a gazdaságot, hogy a ráfordított forrásokhoz képest gyenge a közszolgáltatások színvonala - tette hozzá Matolcsy. A fideszes vezérszónok, Rogán Antal szerint a mostani törvénycsomagra azért van szükség, mert a távozó kormány olyan költségvetést hagyott maga után, amelyet változtatások nélkül nem lehet teljesíteni - ezért kell bevezetni a hiány tartásához a bankadót.
Szekeres Imre MSZP-s képviselő szerint viszont a parlament előtt fekvő javaslat a kormány kényszerű válasza a Kósa Lajos- és Szijjártó Péter-féle ámokfutásra, amikor is a kormánypárti politikusok nyilatkozatai nyomán oly mértékben meggyengült a bizalom az országgal szemben, hogy a forint rég nem látott és máig tartó mélyrepülésbe kezdett. A kormány javaslata nem kezeli a valódi gazdasági problémákat - vélte Szekeres -, szó sincs a beígért nagyarányú adócsökkentésről. Az államháztartási törvényt érintő szigorításokat viszont támogatta a politikus, így a költségvetési biztosi rendszer kiterjesztését, vagyis a költségvetési intézményekbe delegálható költségvetési főfelügyelői rendszer bevezetését is. A szocialista Kolber István nem tartotta szerencsésnek a költségvetési intézmények státustörvényének megszüntetését - ez szerinte visszalépés az államháztartás gazdálkodási jogi szabályozásában. Az ellenzéki képviselő szerint egyébként sem szerencsés ilyen nagy terjedelmű államháztartásitörvény-módosítást a ház elé terjeszteni egy törvénycsomag részeként.
A költségvetési főfelügyelők kérdése megosztja az ellenzéket: az LMP-s Scheiring Gábor úgy vélte, a főfelügyelői rendszer korlátozza a szaktárca miniszterének ellenőrzési jogát, ezért a rendszer teljes kivételét javasolta a törvénycsomagból. (A kincstári biztosi rendszer is a szaktárcák, illetve részben a miniszterek ellenőrzését szolgálja, vagyis a miniszterek pénzügyi döntéseit eddig is megkérdőjelezhették a biztosok.) A jobbikos Nyikos László (volt ÁSZ-alelnök) ellenben a főfelügyelőkre tett javaslat mellé állt, mondván, az előzetes kontroll a korrupció elleni harc egyik legjobb eszköze, és a kormány a nemzetgazdasági miniszter által kinevezett költségvetési főfelügyelőkkel tudja ellenőrizni a költségvetési folyamatokat.
