Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Költségvetési Tanács (KT) szereptévesztésben van, amikor a Fidesz által benyújtott államháztartási törvénymódosítást véleményezte - mondta Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke a lapunkban tegnap megjelent interjúban. Rogán szerint a tanácsnak nem feladata a költségvetés előkészítését és eljárásrendjét szabályozó államháztartási törvénymódosítások véleményezése.
Ezzel szemben álló véleményen van Oblath Gábor, a Költségvetési Tanács tagja, aki szerint a testületet életre hívó jogszabály kifejezetten feladatává teszi a tanácsnak minden költségvetési elszámolási kérdés véleményezését. A KT korábban több ponton is bírálta a fideszes törvénymódosításokat, így azt a javaslatot, amely eltörölné azt a szabályt, miszerint a többségi állami tulajdonú cégek veszteségét kiadásként, a nyereségét pedig bevételként el kelljen számolni a költségvetésben. A Napinak válaszoló szakember emlékeztetett arra, hogy tavaly a Bajnai-kormány akarta ugyanezt a szabályt törölni - ám végül a KT állásfoglalása nyomán elálltak a módosítástól. A Költségvetési Tanács tagja figyelmeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedekben "szokássá" vált a kormányzati ciklus elején a veszteséges állami cégek konszolidálása. A hatályos szabályozás szerint nem kell négyévenként "meglepetésszerű" konszolidációra számítani, mivel megszűnik az állami vállalatok alulfinanszírozására való ösztönzés - mondta Oblath.
A KT szerint szintén az állami gazdálkodás átláthatóságát csökkenti a pótköltségvetési szabályok módosítása. A tanács nem szereptévesztésből, hanem törvényi kötelezettségeként fejtette ki véleményét - mondta Oblath. E szerint a jelenlegi szabályok alapján csak akkor kell pótköltségvetést készíteni, ha az államháztartás belső tételei miatt (tehát nem dekonjunktúra vagy demográfiai folyamatok miatt) romlik az elsődleges egyenleg. A parlament előtt fekvő javaslat szerint a jövőben akár 500 milliárdos hiányeltérés esetén sem lenne szükség pótköltségvetésre.
Oblath Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a kormány tartani kívánja a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt - s ezért a szükséges intézkedéseket meghozzák -, nincs szükség pótköltségvetésre. Így nem áll meg az az érvelés, miszerint ha most nem módosítanák az államháztartási törvényt, akkor a kormánynak pótköltségvetést kellene készítenie, mivel a hiány nem módosul - emlékeztetett Oblath.
