Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- A világ több országában napirenden van a bankadó, ám más országokkal ellentétben annak tervezett mértéke nem vívta ki az Európai Központi Bank és az Európai Bankszövetség kritikáját. Hogy fogadta az Aegon, hogy Magyarországon a biztosítókat is bevonták a fizető körbe?
- Országonként eltérő, hogy a pénzügyi szektor mely területeit vonják be a fizetők körébe, van rá példa, hogy a biztosítókat is - holott a biztosítók nem felelősek a pénzügyi válság kialakulásáért. Ami a magyar megoldást illeti, a legnagyobb problémát abban látom, hogy míg a világban bárhol a bankadó célja az esetleges jövőbeni pénzügyi krízisek hatásainak ellentételezése - tehát a pénz a védekezésre, megelőzésre fordítódik -, a magyar pénzügyi szektort sújtó különadó deklarált célja az ország költségvetésének megsegítése. Ez komoly különbség. Készek vagyunk szolidaritási elven részt vállalni abban, hogy hozzájárulásunk révén a magyar gazdaság minél hamarabb túljusson jelenlegi nehézségein, de érthető, ha azt várjuk, hogy ezért a célért ne csak a pénzügyi szektornak, hanem a gazdaság egyéb, hasonló vagy még nagyobb profittermelő képességgel bíró szektorának is be kelljen állnia a sorba. A biztosítókra kiosztott 36 milliárd forintos befizetésnek az Aegonra eső része akkora, mint ha a biztosítónknak 56-60 százalékos társasági adót kellene fizetnie. Mindez annak fényében rendkívül súlyos, hogy épp szerdán jelentette be a nemzetgazdasági miniszter: számottevően lejjebb viszik a társasági adó kulcsát.
- A sorozatos tiltakozások mintha azért kezdenének rést ütni a falakon: egy évvel rövidebb időre szólhat az elvonás.
- Nem jelent érdemi változtatást, hogy három év helyett csak két évre szólna a különadó. Ha a részvényeseink számára egy-egy ilyen intézkedés hatására a következő két év során kevésbé lesz vonzó az Aegon, az már rövid távon visszaüthet ügyfeleinkre, hiszen romolhat a szolgáltatási színvonal, szűkülhet a kínált termékskála - kötnek bennünket a szabályok, meg kell felelnünk a szolvencia-előírásoknak. Az Aegon jobb helyzetben van jó néhány versenytársánál, mivel eddig is komoly hangsúlyt helyeztünk arra, hogy tőkemegfelelési mutatóink az elvárt szintnél jóval magasabbak legyenek. Ez a részvényeseink megnyugtatásán túl arra is szolgál, hogy a cégcsoportot úgy tudjuk fejleszteni új beruházásokkal, hogy eközben ügyfeleink számára a teljes biztonságot tudjuk garantálni.
- A különadó a hírek szerint megrostálja majd a piacot. Az olyan nagy cégek, mint az Aegon, aligha vonulnak ki Magyarországról, kérdés, hogy a piacot esetleg elhagyók helyét elfoglalhatják-e az itt maradók.
- Nem a kínálkozó üzleti lehetőségekről kellene beszélnünk: az egész magyar pénzügyi szektor számára rendkívül nehezen tervezhető két év áll előttünk - nagyon sok a vesztenivalónk. Az Aegon számára kulcsország Magyarország, így az itteni pozíciónkat semmiképp nem akarjuk feladni - már csak azért sem, mert innen, döntően magyar menedzsmenttel irányítjuk a kelet-közép-európai érdekeltségeinket Lengyelországtól Törökországig.
- Hírek keltek szárnyra azzal kapcsolatban, hogy a magyar bankadó miatt több, segélyben részesült pénzügyi csoport nehezebben tudja visszafizetni a korábban saját kormányától kapott stabilizációs pénzeket. Az Aegon is kapott hárommilliárd eurót, gond lehet önöknél is?
- Az adott összegből egymilliárdot már visszafizettünk a korábban az Európa Tanács által elfogadott menetrend szerint, sőt ha lehet, hamarabb vissza kívánjuk fizetni a teljes összeget a holland kormánynak. Bár a magyarországi profitabilitás számottevő, annak a bankadó miatti jelentős kiesése önmagában még nem veszélyezteti a kölcsöntörlesztésünket - itt inkább a befektetőinknek, tulajdonosainknak az ország és a régió irányába megnyilvánuló bizalomvesztése okozhat gondot.
- A magyarországi biztosítóknak aligha jön jókor a különadó, hiszen az elmúlt hetek szélsőséges időjárása nyomán rekordösszegű kárt kell rendezniük. Az Aegon piacvezető az ingatlanbiztosítási területen. Mennyire nehezíti meg ez a tavasz a biztosító életét?
- A biztosítókhoz befutó 150 ezer kárbejelentésből 40 ezer az Aegonhoz érkezett. A kárbejelentések 40 százalékát pusztán a telefonos igénybejelentés alapján bíráltuk el, a bejelentett károkra ténylegesen megállapított kárösszeg eddig megközelíti a hárommilliárd forintot. Komoly feladat - és igen komoly költség is.
- Mennyire tartja reálisnak azt az elképzelést, hogy egy központi, kötelező elven működő kártalanítási alap, biztosítás felelne a természeti katasztrófák által okozott károkért?
- Európában számos megoldás van e tekintetben, de szerintem egy erős magyar biztosítási szektor stabil tőkeellátottsággal képes üzleti alapon rendezni a károkat. Ne feledje, havi 1000-1500 forintos díjért ma mindenki teljes védelmet biztosíthat ingó- és ingatlanvagyonának. A központosított rendszerrel kapcsolatban szkeptikus vagyok: képes lenne-e olyan gyorsan és hatékonyan kárt rendezni, mint amiről az előbb szóltam.
- Hogy teljessé tegyük a krízishelyzetek sorát, mit szól az Aegon azon kijelentésekhez, amelyekben Magyarországon a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban fogalmaznak meg kritikát és esetleges visszaállamosításukról beszélnek?
- A magyar nyugdíjpénztári rendszer kiépülése sikeresnek minősíthető - még akkor is, ha a szabályozás szinte mindig a legrosszabb pillanatban engedte vagy éppen zárta el a pénztárak elől a tőke- és pénzpiaci műveleteket. Hosszú távon gondolkodva ugyanakkor az ilyen kisiklások negatív hatása eliminálódik - a 2008-as rekordveszteségeket tavaly rekordnyereségek követték a pénztári befektetések terén. Ennél is fontosabb ugyanakkor arra felhívni az emberek és a döntéshozók figyelmét, hogy a hárommillió pénztártag 3000 milliárd forintos vagyona biztonságban van, rájuk vár, nem a jövő - egyre fogyatkozó létszámú - aktív nemzedékének befizetéseitől függ a nyugdíjas évek anyagi biztonsága. Az Aegon kész arra, hogy megossza tapasztalatait a magyar kormánnyal, tudunk érvelni amellett, miért nem szabad a magyarországi magánnyugdíjrendszerbe rövid távú, bevételcentrikus elképzelések nyomán belenyúlni.
