Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az államháztartás idei pénzforgalmi hiányát 870 milliárd forintban határozza meg a költségvetési törvény - eredményszemléletben ez 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt jelent. Az első öt hónapban a deficit 736,2 milliárd forint volt, az éves terv csaknem 85 százaléka, ami egyes - főként kormánypárti - vélemények szerint kétségessé teheti a cél elérését. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a költségvetési hiány éven belüli lefutása nem egyenletes: a kiadások időarányosnál nagyobb aránya jut az első félévre, míg bevételi szempontból az utolsó negyedév rendkívül erős, hiszen a társasági adó jelentős részét ekkor fizetik be a cégek és - boldogabb években - ezekben a hónapokban fizetik ki a munkavállalói bónuszokat is, a forgalmi adó esetében pedig a karácsony jelent komoly segítséget - igaz, a forgalom utáni áfa java részét januárban fizetik be. Az idén azonban nem ilyen egyértelműek a folyamatok: az esztendő elején valóban nagyobbak voltak a kiadások, ám hogy az év végi adóroham mennyire lesz sikeres, az legalábbis kétséges. A társasági adóbevételek teljesülésével szemben fogalmazódtak meg a legkomolyabb kételyek és nagy prémiumosztásra sem lehet számítani az idén.
Az államháztartás adóbevételi pozícióját jelentősen módosítják a kormány tervei, hiszen a kkv-szektornak adandó társasági adókedvezmény (kedvezményes, 10 százalékos adókulcs, a sáv határának felemelése 500 millió forintra) mintegy 80 milliárd forinttal csökkenti az idei bevételeket. Ugyanakkor ezt bőségesen ellensúlyozná a pénzintézeti szektorra kivetni tervezett pótlólagos "bankadó", amelyből 200 milliárd forint bevételt remél a kormány. (Igaz, a bankadó kivetése valószínűleg csökkenti a teljes pénzügyi szektor idei és jövő évi társasági adóalapját.)
A kiadási oldalon a kormány már intézkedéseket is hozott: 40 milliárd forint kiadási tételt azonnali hatállyal zároltak, amit további negyvenmilliárd követ még, a mozgásteret tovább javítja a mintegy 150 milliárd forintnyi stabilitási és kamatkockázati tartalék, amelyek zárolásával a kormány a költségvetés kiadási pozícióját javíthatja, vagyis a kiadási és bevételi oldalt nézve minimum 220, de inkább 270 milliárd forint mozgástere van a kabinetnek - ez viszont bőven elegendő lesz a költségvetési kockázatok kezelésére.
Ráadásul a makrogazdasági folyamatok is a hiánycél tartásának kedveznek, hiszen az idei költségvetési törvény még 0,9 százalékos visszaeséssel kalkulált, ehhez kalibrálták a bevételi számokat, ezzel szemben most már az elemzők már egy-másfél százalékos GDP-növekedést sem zárnak ki 2010-re, ami érdemben segíti a hiánycél tartását. A költségvetés szempontjából az infláció is kedvezőbben alakulhat, vagyis magasabb lesz a tervezettnél: a büdzsé eredetileg 4,1 százalékos éves drágulással számolt, ezt most inkább 4,5 százalékra jelzik előre a piaci elemzők.
A Reuters legutóbbi elemzői konszenzusa szerint a büdzsé idei GDP-arányos hiánya 4,4 százalékra várható, amit jövőre 3,9 százalékos hiány követhet. Amennyiben az idén a várt 3,8 százalékkal szemben valóban 4,4 százalék lesz a hiány - és azt csak a már elfogadott 2011-es költségvetés ismeretében közli majd a kormány -, azt a kabinet akár sikernek is tekintheti, hiszen az uniós tagállamok hiányaink elszállását látva Magyarország a 4,4 százalékkal is jó eséllyel pályázhat dobogós helyre - pozitív értelemben.
