Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A köztársasági elnök szerint az uniós joggal ellentétes a kormánytisztviselők indoklás nélküli kirúgása, ezért visszaküldte a jogszabályt a parlamentnek. Sólyom László álláspontja szerint az EU Alapjogi Chartája kifejezetten biztosítja minden munkavállaló jogát az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemre. Ezzel a Magyarországot is kötelező európai jogi tilalommal ellentétes egy olyan szabályozás, amely indokolás nélkül teszi lehetővé az elbocsátást. Ugyanakkor "az uniós jogba ütközés nem eredményezi a magyar jogszabály alkotmányellenességét, ezért nem fordultam az Alkotmánybírósághoz" - fogalmazott az elnök a visszaküldő levélben. Sólyom levelében hangsúlyozza, hogy a kormánytisztviselőkről szóló törvény az indoklás nélküli elbocsátás lehetőségével veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai szempontokat szem előtt tartó működését, hiszen akár a felettese utasítását szakmai megfontolások alapján vitató kormánytisztviselő is bármikor tarthat jogviszonyának megszüntetésétől. Azzal, hogy az elnök nem küldte előzetes normakontrollra a törvényt az Alkotmánybíróságra, annak hatálybalépése elől elhárult az akadály, hiszen újabb parlamenti elfogadás után Sólyom már nem vétózhat, hanem köteles azt aláírni.
