Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Költségvetési megszorításokkal, a pénzintézetek megadóztatásával és a személyi jövedelemadó átalakításával igyekszik a kormány a költségvetési egyensúlyt tartani - ez derült ki Orbán Viktor tegnapi parlamenti beszédéből. Matolcsy György gazdasági miniszter hétfőn Luxemburgban az uniós pénzügyminiszterek között még költségvetési kiigazításról beszélt, a miniszterelnök azonban már strukturális reformoknak nevezte a kormány javaslatait, kiemelve, hogy eljött az idő a rendszerváltásra a gazdaságban is. Valójában a bejelentett intézkedések nélkülözik a strukturális reformokat - hacsak az adórendszer átalakítását nem tekintjük annak -, Orbán Viktor is elődjeit követi: spórol, kiadásokat csökkent és bevételeket teremt új terhek kivetésével.
A változások 29 pontjának elejére került adómódosítások között elsősorban az szól a vállalkozásoknak, hogy a kedvezményes, 19 százalék helyett 10 százalékos társasági nyereségadót a mostani 50 millió helyett évi 500 millió forint nyereségig lehet majd igénybe venni, már július 1-jétől. Eltörölnek tíz meg nem nevezett kis adót is (sok múlik azon, hogy végül melyek lesznek ezek), emellett más intézkedések is könnyítik a vállalkozások életét. A beruházások indításához szükséges engedélyekből egyharmaddal kevesebb lesz, az alkalmi foglalkoztatás visszatér a korábbi szabályozáshoz (amit a Bajnai-kormány a feketemunka miatt szüntetett meg). A kkv-szektort segíti a Széchenyi kártya hitelkeretének 50 millió forintra emelése, valamint hogy beruházásokra, illetve a pályázati önrészekhez is fel lehet majd használni, illetve az uniós támogatások olyan átrendezése, hogy a kkv-k által lehívható források növekedjenek. A "közérzetjavító" intézkedések közé sorolható, hogy közelebbről meg nem nevezett módon javítják a kistermelők értékesítési, termelési feltételeit, nem kötik majd engedélyhez a gyümölcspálinka-főzést és újból áfamentes lesz az adományozás. (Az szja-változásokról lásd külön írásunkat.)
A költségvetési megszorítások részeként az államigazgatásban költség- és bérstopot vezetnek be, a beszerzéseket leállítják, a külső megbízásokat és a kiszervezéseket felülvizsgálják - mindettől 120 milliárd forintos megtakarítás remélhető. További 48 milliárd forintot faragna a kiadásokon az állami vagyonkezelésben levő szervezetek bértömegének összesen 15 százalékos csökkentése. Kiterjesztik a kincstári biztosi rendszert: jelenleg minden tárca költségvetését egy biztos ellenőrzi, a jövőben a költségvetési pénzekből gazdálkodó nagyobb egyedi intézmények is felelősöket kapnak.
Inkább szimbolikus lépésnek tekinthető, hogy bruttó kétmillió forintban maximálják a fizetéseket az összes állami pénzből működő szervezetnél - a miniszterelnök fontosnak találta megjegyezni, hogy ez vonatkozik a Magyar Nemzeti Bank vezetőire is. A 60 napon túli végkielégítéseket, titoktartási pénzeket, szabadságmegváltásokat 98 százalékkal tervezik megadóztatni, emellett csökkentik az állami cégek igazgatóságainak és felügyelőbizottságainak létszámát (egy éve ezek átestek már egy karcsúsításon). A kormány moratóriumot rendelt el a közüzemi díjak befagyasztására is, egyszersmind tárgyalásokat kezd a közüzemi szolgáltatókkal a díjak megállapításáról.
