Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy 2020-as budapesti olimpia megrendezése 3838 milliárd forintba kerülne, aminek túlnyomó részét az adófizetőknek kellene állnia és öt éven keresztül plusz 0,1 százalékos gazdasági növekedést hozna a 2015-2019 közötti időszakban - olvasható abban az előterjesztésben, amit ma tárgyal a fővárosi közgyűlés.
Amennyiben a fővárosi közgyűlés a mai ülésén elfogadja a 2020-as budapesti olimpia "master plan"-jét, a jövőben az képezi a tervezés alapját. Az előterjesztés szerint az olimpia járulékos - főként a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló - beruházásai 3838 milliárd forintba kerülnének, ami a 2010-2020 közötti tervezési időszak GDP-jének alig 1,1-1,2 százaléka. (Ugyanez éves szinten értelemszerűen a GDP 11-12 százalékát tenné ki, ami azt jelentené, hogy három éven keresztül nullszaldós költségvetést kellene produkálnia Magyarországnak - hogy eközben teljesítse a maastrichti kritériumokat.)
Az előterjesztés szerint a teljes költségvetés 380 milliárd forintig lehetne magánfinanszírozású - vagyis a projekt 90 százalékát adóforintokból kell fedezni -, mivel 2013 után Magyarország - de különösen a központi régió a fejlettségi szint miatt - nem számíthat uniós pénzekre. A tervezet azzal számol, hogy az olimpiai falu és egy fő stadion a Csepel-sziget északi csúcsán, az új szennyvíztisztító mellett épülne - ez lenne a magyar olimpia központja.
Az olimpia rendezésétől függetlenül a 2010-2020 közötti időszakban 70-80 ezer milliárd forintos beruházási aktivitásra lehet számítani - egy olimpiai megrendelés ennek az összegnek a 4-5 százaléka lenne -, vagyis kiugró megrendelésállományt nem jelentene, ugyanakkor az államháztartást alaposan leterhelné. A beruházásoknál ma már elsődleges szempont az utóhasznosítás: az olimpiai falu lakóingatlanként hasznosulhatna, a médiaközpontot irodaépületként lehetne használni, a vívóhelyszín - amit az Óbudai-szigetre álmodtak a tervezők - kongresszusi központként üzemelhetne.
A tanulmány megpróbálkozik egy költség-haszon elemzéssel is, ám minimális gazdasági hasznot tudtak csak kimutatni: a 3800 milliárd forintos beruházás hosszabb távon plusz 0,1 százalékos GDP-növekedéssel járna a 2015-2019 közötti időszakban. A görög példán okulva alaposan meg kell fontolni egy budapesti olimpia rendezését - a Fidesz eddig nem is kötelezte el magát az ügy mellett, márpedig egy olimpiai előkészület egy olimpiai törvény elfogadásával kezdődne - a törvénynek lehetne ez a munka az alapja.
