Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt húsz év legsúlyosabb örökségét kapja az új kormány, hiszen kettős válság szorításában van a magyar gazdaság - kezdte a költségvetési bizottságban Matolcsy György. A leendő nemzetgazdasági miniszter ezzel utalt a globális válságra és az előző nyolc év kormányzásának válságára. A pénzügyekért is felelős tárcavezető szerint a második Orbán-kormány két legfontosabb célja a magas államadósság és államháztartási hiány csökkentése - ugyanis Matolcsy szerint a magyar a világ egyik legsebezhetőbb gazdasága, a GDP nyolcvan százalékára rúgó államadósság miatt. A harmadik cél az euróövezeti csatlakozás, ami részint következik az első kettő cél teljesítéséből és a foglalkoztatás növeléséből. Ugyanakkor Matolcsy szerint a leendő kormányt az különbözteti meg elődje gazdaságpolitikájától, hogy az áht-egyensúly elsődlegességével szemben a foglalkoztatás növelését, a beruházások ösztönzését is támogatja, az így létrejövő gazdasági növekedéssel lehet kinőni a magas államadósságot.
Matolcsy szerint a teljes adóterhet tekintve Magyarország a 145. helyet foglalja el a világon, márpedig ilyen adóteherrel nem lehet sikeres gazdaságpolitikát folytatni. Az adóváltozásokról szólva azt mondta: céljuk a jövedelemadók (szja, tb-járulék) csökkentése a fogyasztási adók rovására - bár megjegyezte, hogy az áfa felső kulcsa nemzetközi viszonylatban magasnak számít. A leendő gazdasági miniszter üzent a jegybanknak is - ám az offshore-lovagozás most elmaradt, ellenben kamatcsökkentést kért a jegybanktól: szerinte a jelenlegi 5,25 százalékos szinttel szemben 4,5 százalék lenne kívánatos. Matolcsy szerint fiskális élénkítésre nincs lehetőség, csak monetárisra, ezért együttműködésre törekszik a jegybankkal. Matolcsy szerint fekete lyukak vagy csontvázak dőlnek ki a szekrényből: az önkormányzati rendszer finanszírozása szeptemberig biztosított, ezért fel kell készülni arra, hogy az örökség a 3,8 százalékos GDP-arányos áht-hiánnyal szemben lényegesen nagyobb lehet.
A gazdasági válsággal indokolta a vagyongazdálkodás gyors átalakítását Fellegi Tamás leendő fejlesztési miniszter is, aki szerint a Fidesz újra bebizonyítja, hogy az állam lehet jó tulajdonos. Véleménye szerint az állami tulajdon jelenlegi irányítása széttagolt, keverednek a célok és a feladatok, ezért nyújtották be még a kormány megalakulása előtt a vagyongazdálkodási törvény módosítását. E javaslat szerint a jövőben a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács helyett Fellegi miniszterként felel az MNV Zrt. gazdálkodásáért - a minisztert pedig a parlament ellenőrizheti. Fellegi szerint az MNV-ben fel kell számolni a pazarló hatalmas szervezeteket, ezért szűnik meg az fb, ahová a parlamenti pártok is delegálhattak tagokat.
A közbeszerzéseket egyszerűbbé, "patriótává" alakítja az új kormány. Magyarországon a magyar cégek negyven százaléka nyeri meg az eljárásokat, míg az unió átlagában a hazai cégek nyerési aránya hetven százalék. A fejlesztéspolitikában "egységesítést, hatékonyságot" ígért Fellegi, aki szerint a jelenlegi fejlesztési rendszer széttagolt, koordinálatlan, ezért azt felülvizsgálják, erősítik a stratégiai tervezést. A leendő miniszter külön szólt a Magyar Posta Zrt.-ről, amely szerinte szociális intézmény is, ezért ahol lehet, ott újranyitják a kispostákat. A verseny is fontos, de nem hagyjuk, hogy a közelgő liberalizáció után a piacot a külföldi cégek szerezzék meg - mondta Fellegi. A leendő miniszter utalt arra, hogy a jövőben a kormány leül a nagy energiaszolgáltatókkal annak érdekében, hogy elérje a lakossági terhek csökkentését - természetesen csakis az uniós jog keretein belül.
