Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Versenytanács megállapította, hogy a Wizz Air 2007-ben alkalmazott tájékoztatási gyakorlata a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas volt azáltal, hogy a reklámozott repülőjegyek árával kapcsolatos tájékoztatásai megtévesztőek voltak, illetve a repülőjegyekkel kapcsolatosan reklámozott egyes kedvezmények nem tükrözték a fogyasztó számára a valós megtakarítást. Ezért a versenyhatóság 20 millió forint bírságot szabott ki.
A Wizz Air kezdetben a repülőjegyek nettó árát emelte ki a reklámjaiban, majd 2007 tavaszától szakított ezzel a gyakorlattal és a jegy árába belefoglalta az adókat és illetékeket is, de azért maradt még külön fizetnivaló. A nettó jegyár nem tartalmazta az egyes adókat és illetékeket, amelyek függetlenek a légitársaságtól, mivel azok a repülőterek használatával kapcsolatosak. A foglalási díj valójában a fizetéskezelési költségnek felelt meg, és függött attól, hogy valaki interneten vagy telefonon foglalta le a jegyét. A Wizz Air saját árpolitikai döntése volt például a járatváltoztatási díj, a csomagdíj, a túlsúlyos poggyász díja vagy a nagyobb lábtérért, illetve a korábbi beszállásért kért összeg.
A versenyhivatal határozata aprólékosan felsorolja, hogy az egyes reklámokban mi volt a "fő üzenet", illetve mi az "apró betűs" rész. Például a hirdetés szövege így szólt: "Repülőjegyek 25 százalék kedvezménnyel, csak 7 napig!" Az apró betűs szöveg pedig: "Akciós repülőjegyek korlátozott számban állnak rendelkezésre meghatározott útvonalakon és járatokon. A 25 százalékos kedvezmény nem vonatkozik az adóra, illetékre és a díjakra." Vagy egy másik példában a hirdetés szövege: "Nyaralás azoknak, akik tudják, mit akarnak! Repülőjegyek Budapestről nyaralóhelyekre egy irányban 12 360 Ft-tól minden adóval, illetékkel és a foglalási díjjal együtt!" Az apró betűs szöveg pedig: "Repülőjegyek ezen az áron korlátozott számban foglalhatók." Amikor a jegy ára már "teljes" volt, a viteldíjon, az adókon és illetékeken kívül csak akkor tartalmazta a fizetéskezelési költséget, ha a jegyet Diners Club kártyával fizette az utas. A felszámított díj Visa, Visa Elektron, MasterCard és Amex kártyával történt fizetés esetén 780, míg telefonos foglalással 1300 forint volt. A versenyhivatali határozat kiemeli, hogy a Magyar Nemzeti Banknak a fizetési kártya üzletágról szóló 2007. évi jelentése szerint a hazai forgalomban lévő bankkártyák túlnyomó többségét (több mint 97 százalékát) tette ki a MasterCard és a Visa forgalma. Az Amex és egyéb saját védjegyes forgalom - amelybe a Diners Club is beletartozik - 2,7 százalék volt, de a Diners Club ezen belül is elenyészőnek minősíthető, ezt mutatja, hogy 2007-ben a forgalmazása megszűnt Magyarországon.
Konklúzióként egy idézet a határozatból. "A GVH megítélése szerint a repülőjegyekkel kapcsolatos hirdetéseken a repülőjegy árára vonatkozó puszta utalás a fogyasztók felé azt az üzenetet képezi, hogy a reklámozó az adott áron kívánja számára felajánlani az utazási lehetőséget - azaz a légiközlekedési szolgáltatást - valamely járatán. Mindez azt jelenti, hogy a versenytörvény (Tpvt.) 9. §-a alapján a fogyasztóknak szóló, pusztán a repülőjegyekre - és azok árára - utaló reklámüzenet jelentése (minden további információ hiányában) az, hogy a fogyasztó a feltüntetett áron elrepülhet az általa választott úti célhoz."
