Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2007 márciusában bírságolta meg 30 millió forintra a Malév Zrt.-t, mivel az 2004 és 2006 között reklámjaival megtévesztette a fogyasztókat. A határozatból kiemelendő, hogy a fapados légitársaságok intenzív reklám- és marketingtevékenysége a klasszikus légitársaságokat is rászorította az árakkal operáló marketingmódszerek alkalmazására. A különböző akciók közelíthetik egymáshoz a fapados és a klasszikus légitársaságok jegyárait. A potenciális fogyasztók döntéseire hatást gyakorolnak a légitársaságok hirdetései. Ha a tájékoztatás nem megfelelő, az ügyfelek csak a fizetéskor szembesülhetnek azzal, hogy a reklámban hirdetettnél többe kerül az utazás. A Malév ellen indított versenyfelügyeleti eljárás során kiderült, hogy a légitársaság a felsorolásban szereplő reklámjaival a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított.
A Fővárosi Bíróság megváltoztatta a GVH határozatát, így a bannerkampányban alkalmazott "páratlan" jelző alkalmazását nem tartotta jogsértőnek és a bírság összegét 15 millió forintra csökkentette.
A GVH fellebbezése nyomán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 2009 júliusában hozott ítéletében megváltoztatta a Fővárosi Bíróság ítéletét és teljes egészében elutasította a Malév keresetét, vagyis jogsértőnek tartotta a "páratlan" jelző alkalmazását a reklámokban, és a bírság összegét is visszavitte a csökkentett 15 millió forintról az eredeti határozatban kiszabott 30 millió forintra.
Az elsőfokú bíróság ítéletének indoklásában megállapította, hogy a Malév 2004-es marketingkampányában "páratlan városok" megjelöléssel népszerűsítette akciós útjait, amihez kapcsolta 2005-2006-ban a "páratlan árak" szlogent. A fogyasztók - figyelemmel a kampány bevezetésére - már felismerhették, hogy a korábbi hirdetések folytatásaként a felperes reklámjaiban azt hangsúlyozta, hogy saját áraihoz képest nyújt kedvezményeket. A "páratlan" jelző nem felsőfokú árujelző, nem tartalmaz összehasonlító elemet, ezáltal nem hordoz piacelsőségi állítást sem. Ezért a bírság összegét a felére csökkentette.
A másodfokú bíróság viszont úgy vélte, hogy a jogsértés - az adott ügyben is - nem csupán téves információkkal, hanem valamely lényeges körülmény elhallgatásával, illetőleg hiányos tájékoztatással is megvalósítható. Nem várható el a fogyasztótól, hogy évek múltán pontosan visszaemlékezzen egy általa esetleg nem ismert korábbi Malév-reklámkampányban szereplő állításokra, a másik kampány szlogenjeit azzal összehasonlítva - együttesen - értelmezze és így alakítsa ki tudatos fogyasztói döntését. A Malév a vitatott reklámjában semmiféle utalást nem tett akciós ajánlata értelmezési körére. Így a fogyasztók alappal vélhették úgy, hogy az ígért "páratlan ár" nemcsak a Malév korábbi ajánlataihoz képest "kivételes, rendkívüli" számukra, hanem - megszorító kitétel hiányában - az érintett piacon kínált valamennyi szolgáltatás (ár) tekintetében is az.
