Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több felső vezető nem tudja megkeresni azt az összeget, amit néhány évvel ezelőtt, sokan pedig nem találnak tapasztalataiknak vagy elvárásaiknak megfelelő munkakört - mondta lapunknak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. A válság előtti szinthez képest több területen 10-20 százalék közötti mértékben eshettek vissza a vezetői juttatások és a korábbinál nagyobb arányban tartalmaznak a vállalat eredményétől függő elemeket, célprémiumot. A vezetők keresetét azonban nem csupán a bruttó fizetés mentén, hanem az egyéb juttatásokat, autóhasználatot, prémiumokat, cafeteriát vagy éppen az utazásokat tartalmazó csomagként kell értékelni - hangsúlyozta. A szolgáltató és kereskedelmi szektorban tevékenykedő cégeket kevésbé érintette a juttatások csökkentése, a gyártókat, termelőket, összeszerelőket vagy az építőipart erősebben. Földrajzilag a budapestiek vannak jobb helyzetben, az ország keleti részében rosszabb a helyzet.
A Hay Group felmérése szerint 2009-ben a felső vezetők béreit a vállalatok a többi munkavállalói kategóriánál kisebb mértékben, átlag 2,4 százalékkal emelték. Idén a vállalatok több mint 70 százaléka tervezi a felsővezetői bérek emelését, átlag 3,2 százalékkal - tudtuk meg Jakabos Tündétől, a Hay Group javadalmazási üzletágának vezetőjétől. A korábbi éveknél hangsúlyosabb különbség mutatkozik a célok 100 százalékos teljesítése esetén adható prémium és a valóban kifizetett bónuszok között, tükrözve a vállalatok eredményeit. Magyarországon 2009-ben a magánszféra felső vezetőinek éves alapbérei átlagosan 20 és 50 millió között alakultak, szerkezetüket tekintve a kifizetett bónuszok az alapbér 25-50 százalékát tették ki.
