Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A parlament előtt fekszik máris a Fidesz-KDNP első alkotmánymódosítása, amely egyrészt 200 főben maximálná - a következő - országgyűlés létszámát a jelenlegi 386 fővel szemben, ráadásul a 200 fős testületből 13-at a magyarországi kisebbségek delegálhatnának. Szintén e rövid alkotmánymódosítás rendelkezik a ma még nem létező miniszterelnök-helyettesi intézmény bevezetéséről.
A Fidesz benyújtotta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt is, eszerint az új kormányban Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és Vidékfejlesztési Minisztérium működik. A vidékfejlesztéshez csapják a megszűnő környezetvédelmi tárcát, míg a nemzetbiztonsági szolgálatokat három tárca felügyeli. A két katonai titkosszolgálat (katonai hírszerzés és elhárítás) marad a HM kötelékében, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a szakszolgálatok a belügyminiszter hatáskörébe kerülnek, míg a polgári hírszerzés és az Információs Hivatal a Külügyminisztérium irányítása alá kerül. Ez utóbbi javaslat nem nélkülözi a rációt, de abszolút újdonság Magyarország történetében - ugyanis eddig a külügyminiszter soha nem rendelkezett "házi" titkosszolgálattal, ráadásul a hatékony irányítást sem segíti, hogy az öt szolgálat három kézben lesz. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény szabályozná a minisztériumok átadás-átvételi folyamatát - igaz, a jogszabály egyes vélemények szerint elvileg nem alkalmazható az ügyvezető kormányra -, ugyanis az visszamenőleges jogalkotásnak számítana, így kérdés, hogy a most beterjesztett javaslat kiállná-e az alkotmányosság próbáját.
Szintén beterjesztették a miniszterek és államtitkárok jogállásáról szóló 84 oldalas törvényjavaslatot, amelyben többek közt visszaállítják a közigazgatási államtitkár intézményét, amit spórolás címen 2006-ban szüntettek meg. A 2006 előtti időszakban a közigazgatási államtitkárok elvileg a köztisztviselői életpálya csúcsát jelentették és a politikától függetlenül a minisztérium vezetéséért feleltek. Valójában a közigazgatási államtitkári poszt a 90-es évek végétől teljesen átpolitizálódott és a politikai zsákmányszerzés részévé vált. Korábban mind Draskovics Tibor, mind László Csaba a most megszűnésre ítélt pénzügyi tárca közigazgatási államtitkárai voltak - akik később e poszt birtoklása után lettek ugyanott miniszterek. A javaslat szól a Miniszterelnöki Hivatal megszüntetéséről, illetve a helyébe lépő Miniszterelnökség megalakításáról is. A kormánypártok ebben a javaslatban állítanák vissza a megyei közigazgatási hivatalok intézményét - ezzel többéves alkotmányos mulasztást törleszt a parlament.
