Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2006-2007-es időszak volt a vízválasztó az önkormányzati szektor gazdálkodásában, addig többé-kevésbé elfogadható volt a feladatok és a finanszírozás összhangja, akkortól azonban csökkentek a települések forrásai, miközben a kötelezően ellátandó feladatok nőttek - mondta Bunna Gyula, a PricewaterhouseCoopers igazgatója, a cég önkormányzatok eladósodásáról készült tanulmányát ismertető tájékoztatón. Az önkormányzatok a kötvényekből szerzett bevételeket működéshez, uniós pályázatok önrészéhez, illetve a társadalom által elvárt - ám törvényileg nem kötelező - feladatok ellátására fordították.
Az önkormányzatok, jellemzően a hitelekkel szemben kedvezőbbnek látszó megoldás miatt, változó kamatozású kötvények kibocsátásába kezdtek. Előnyként értékelték, hogy húszéves futamidejű kötvényekre átlagosan 3,8 év türelmi időt engedtek a pénzintézetek, így az önkormányzatoknál azonnali bevétel keletkezett úgy, hogy a kiadástól 3-5 évig mentesültek a települések. A kötvények 88 százaléka devizában denominált, miközben bevételeik száz százalékban forintban keletkeznek - így a teljes devizakockázat az önkormányzatoknál csapódik le.
A 2006-2008 közötti időszakban mintegy 450 milliárd forintnyi kötvénykibocsátásra került sor, ez az éves önkormányzati bevétel 13 százaléka. A kibocsátások rendkívül koncentráltak: a 3200 önkormányzatból mintegy 300 érintett. Ma az önkormányzati kötvényállomány (pontos adatok hiányában) 550 milliárd forintra becsülhető, ami a szektor hiteleivel együtt számolva 1000-1100 milliárd forint tartozást jelenthet.
A kötvények törlesztése az idén kezdődik a türelmi idő lejártával, és a következő években ugrik a csúcsra. Idén a kötvénykibocsátások 10, jövőre 29 százalékának esetében lejár a türelmi idő - miközben a törlesztés fedezete nem látható. Idén az önkormányzatok adósságszolgálati kiadásai mintegy 30 milliárd forintra rúgnak, ami a következő két évben 50-60 milliárdra növekszik.
Nagyon rosszat tenne a szektor megítélésének, ha elindul egyfajta nemfizetési lavina - mondta Bunna Gyula. Ennek kialakulását sokkal könnyebb megelőzni, mint megállítani, tette hozzá. Szerinte hiba lenne a direkt állami beavatkozás, inkább piaci megoldást kellene találni. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a Figyelőnek úgy nyilatkozott, még ősszel szeretnék a parlament elé vinni az önkormányzati rendszer átalakítására, a települések pénzügyi önállóságának erősítésére vonatkozó javaslatcsomagjukat.
