Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kétharmados parlamenti többségre támaszkodó Orbán-kormánynak rendkívül szűk a gazdaságpolitikai mozgástere, elkerülhetetlen az uniós, illetve az IMF-hitelkeret újratárgyalása - értenek egyet a lapunknak nyilatkozó elemzők. Az idei 3,8 százalékos hiánycél már nem teljesülhet, ám annak mértéke másodlagos, főleg ha az állami cégek konszolidációja miatt ugrik meg. Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint először is a kormánynak vissza kell terelnie a magyar államot a normatív működés talajára, a társadalomnak is vissza kell térnie a szabályelvűséghez; minden reformnak csak ezután lehet értelme, ezért gyors lépéseket nem is vár az elemző. Barcza az IMF-megállapodás jelentőségét abban látja, hogy a kormány ki tud-e alkudni egy olyan hiánymértéket, ami lehetőséget biztosít érdemi adócsökkentéshez.
A 3,8 százalékos hiánycél megemelése nem kérdés, az IMF és az EU is tisztában van azzal, hogy az nem lenne tartható további megszorítások nélkül - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. A Fidesz vezetői eddig 5,5-7,5 százalékos hiánycélról beszéltek; ebből kiindulva 6,5 százalék lehet az a szint, ami - főleg a tavalyi négyszázalékos pozitív értelmű dobogós helyezés után - belesimul az EU átlagába, vagyis elfogadható. Ezért cserébe az IMF minél mélyebb reformokat vár el, erre idehaza is megvan az igény és adott a lehetőség is - tette hozzá Török Zoltán.
A kormány gazdaságpolitikájának vezérfonala csak az lehet, hogy a befektetőkben a leghalványabb kétely se merüljön fel az ország hosszú távú finanszírozhatóságával kapcsolatban - mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő igazgatója. Ehhez olyan hiteles (maastrichti mértékű) hiánycél szükséges, amely stabilizálja az adósságpályát, hisz nem szabad érdemi gazdasági növekedéssel számolni. A IMF értelmezésében a magyar hitelprogram sikertörténet, ennek fényében az idei hiány mértéke mellékes kérdés, ha értelmes keretek között marad - tette hozzá Duronelly.
Az elemzők szerint a görög adósságválság rövid távon nem hat a magyar gazdaság megítélésére, abból kiindulva, hogy az erősödő nyomás hatására előbb-utóbb a görög kormány és társadalom is beadja a derekát a szükséges lépések elfogadásához. Török Zoltán azért arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország és Görögország között túl sok a közös vonás - a magyar állam is adósságválsággal küzd, ami újra ráirányíthatja a figyelmet. Ha eközben olyan kormányzati intézkedések születnek, mint például a közüzemi szerződések tervezett újratárgyalása, amelyeket a befektetők érdekeiket sértő lépésnek tarthatnak, az ronthat Magyarország megítélésén (nem szólva a kialakuló kormány-jegybank konfliktusról). Török szerint ezért lenne szükség az IMF-védőháló minél hamarabbi kiterjesztésére.
