Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jól szervezett kartellek működésük teljes időtartama alatt - akár évtizedeken keresztül is - titokban maradhatnak, mivel felderítésük igen nehéz, sokszor szinte lehetetlen. A kartellekkel szembeni sikeres fellépés ezért komplex eszközrendszert igényel, amibe beletartoznak a hatóságok hatékony felderítését szolgáló széles körű vizsgálati jogosítványok, a kartellező vállalkozásokra kiszabott, elrettentésre alkalmas mértékű bírságok és egyéb szankciók, illetve a kartellek önkéntes feltárását ösztönző eszközök. Ez utóbbiak közé tartozik az engedékenységi politika, amely a kartell tagjait a velük szemben kiszabható szankciók teljes vagy részleges elengedésével jutalmazza a kartell önkéntes feltárása esetén - írja tanulmányában Miks Anna. A GVH 2003-ban alakította ki engedékenységi politikáját, és azóta hét versenytanácsi határozattal elbírált ügyben, összesen kilenc vállalkozás nyújtott be a bírság teljes elengedésére vagy csökkentésére irányuló kérelmet. Az engedékenység lehetőségével élők alapvetően két csoportba oszthatók: vagy olyan kisebb méretű vállalkozások, amelyek Magyarországon működtetett kartellben vettek részt, vagy olyan vállalkozások, amelyek nemzetközi tulajdonosi háttérrel rendelkeznek és a vállalkozáscsoport tagjai európai vagy világméretű kartell tagjaként tevékenykedtek.
Az engedékenység rendszere formailag teljesen megújult. Korábban ezt a GVH elnöke és a GVH Versenytanácsának elnöke által közösen kiadott engedékenységi közlemény szabályozta, míg 2009. június 1-jétől a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) tartalmazza az engedékenységgel kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket. A Tpvt. szabályozását egészíti ki a törvény felhatalmazása alapján közzétett űrlap, amely az engedékenységi kérelem benyújtásának formai és tartalmi szabályait tartalmazza, illetve a GVH elnöke által kiadott tájékoztató, amely az engedékenység menetéről ad felvilágosítást.
A tartalmi szabályváltozások közül kiemelendő az, hogy engedékenységi kérelem továbbra is csak horizontális versenykorlátozó megállapodás esetén nyújtható be. A bírság alóli mentességgel kapcsolatos feltételek is a korábbi szabályozásnak megfelelőek, ami azt jelenti, hogy a bírság mellőzését továbbra is kétféleképpen lehet kérni: vagy a GVH által az adott ügyben lefolytatott helyszíni vizsgálatot (rajtaütést) megelőzően vagy pedig azt követően, az eljárás során. Az előbbi esetben a kérelmezőnek a helyszíni vizsgálat bírói engedélyezésének megalapozásához szükséges információkat kell a kérelemmel együtt benyújtania. Az utóbbi esetben a kérelmezőnek már a jogsértés bizonyításához szükséges mennyiségű bizonyítékot kell beadnia.
Változatlan maradt az a - kérelmező vállalkozást terhelő - követelmény, amely szerint a kérelem és a jogsértést alátámasztó bizonyítékok benyújtásán kívül a kérelmezőnek az eljárás során jóhiszeműen, teljes mértékben és folyamatosan együtt kell működnie a GVH-val a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig. Szintén nem új keletű az a rendelkezés, amely szerint a kérelmezőnek a jogsértésben való részvételét - fő szabály szerint - azonnal meg kell szüntetnie a kérelme benyújtását követően, azonban ez alól van kivétel. A Tpvt. új szabálya úgy fogalmaz, hogy a jogsértés megszüntetése a kérelem benyújtásával egyidejűleg kötelező, kivéve az olyan jellegű és mértékű részvételt, amely szükséges lehet a rajtaütés eredményes lefolytatásához.
