Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A titkos versenykorlátozó megállapodás komoly károkat okoz az adott ország minden egyes polgára számára. Amennyiben ugyanis az egymással versengő vállalkozásoknak sikerül elosztaniuk egymás között a vevőket vagy meghatározni az értékesítési árakat, akkor az olyan helyzetet teremt, mintha csak egyetlen cég működne az adott piacon (monopólium). Emiatt az értékesítési árak az indokoltnál magasabbak, a minőség a lehetségesnél gyengébb, az értékesítési feltételek kedvezőtlenebbek lehetnek. A kartellező vállalkozások a fogyasztók kárára realizálnak extraprofitot. A kartellezés, akárcsak a korrupció, félrevezeti a piaci folyamatokat, kényszerből nem a legjobb, legolcsóbb árut vagy szolgáltatást vásároljuk meg. A korrupció és a kartellezés költsége beépül az árakba, amit végül a fogyasztó kénytelen megfizetni.
A fogyasztókat érintő kár nagyságát még megbecsülni is nehéz, hiszen a versenyt korlátozó kartellek megalakítását és működtetését a résztvevők mindenáron igyekeznek titkolni. Nemzetközi kutatások szerint ha egy adott piacon kartell működik, akkor az értékesítési árak legalább 10 százalékkal magasabbak az indokoltnál. A tipikus kartellfelár a versenyben kialakult árakhoz képest a kutatások szerint 25 százalék, de ennél akár lényegesen nagyobb arányt is elérhet. (A vizsgált kartellek közel harmada a verseny mellett tapasztalható árnál átlagosan 20-40 százalékkal magasabb áron adta a termékét.)
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) saját felmérése szerint az általa 2002 és 2006 között felszámolt húsz legnagyobb kartell - a becsléseket alapul véve - legalább 64 milliárd forint, de átlagosan számolva 142 milliárd forint kárt okozott a fogyasztóknak. Magyarán a kartellező vállalkozások a csecsemőtől az aggastyánig minden magyar állampolgártól körülbelül 6400-14 200 forintot loptak el. A közhiedelemmel ellentétben a kartell a benne részt vevő vállalkozásoknak sem előnyös. A verseny kikapcsolásával ugyanis az adott társaság elkényelmesedik. Az innováció, a fejlesztés lelassul, a hatékonyság romlik, ami előbb-utóbb az árbevétel, a profit csökkenéséhez vezet. A kartell felbomlása, a piaci körülmények megváltozása esetén aztán a kartellben elkényelmesedett vállalkozás nem vagy csak nagyon lassan tud reagálni az új kihívásokra.
A kartellben részt vevő vállalkozások komoly kárt okoznak a fogyasztóknak, így a versenyhatóság egyre keményebb eszközökkel lép fel a versenykorlátozó megállapodások felderítése és felszámolása érdekében.
A kartellben való részvétel a legsúlyosabb versenyjogsértésnek számít, az ilyenben vétkes vállalkozást a GVH komoly pénzbírsággal bünteti. Az elmúlt hét évben a GVH kartellezés miatt összesen csaknem 26,6 milliárd forint bírságot szabott ki. Volt olyan vállalkozás, amely egy ügyben 5,3 milliárd forint bírságot kapott. Európai szintű kartellek esetén akár az Európai Bizottság is eljárást indíthat a kartellező cégek ellen és a bizottsági eljárásban kiszabott bírság számottevő mértékű.
