Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gazdasági válságot megszenvedte a főváros költségvetése, hisz a bevételek 71 milliárd forinttal rövidebbek a tervekhez képest - derül ki a 2009-es gazdálkodásról készült közgyűlési előterjesztésből. A főváros a működés fenntartása érdekében az év közben szinte minden intézményénél takarékossági intézkedéseket vezetett be, ennek ellenére - vagy épp ezért - nőttek az intézményi tartozások. A válság ellenére a működési bevételek - s idetartoznak az adóbevételek - még túl is teljesültek, bevételi elmaradások a támogatási jellegű bevételeknél volt tapasztalható.
A helyi iparűzési adóbevételekből 196 milliárd forintot remélt a főváros, ami 1,2 milliárd forinttal túl is teljesült. Az idegenforgalmi adóbevételekből remélt 1,5 milliárdból tíz százalékkal kevesebb folyt be, míg az illetékbevétel címen tervezett 10,9 milliárdból 9,3 milliárd került a fővároshoz. Ezek eredőjeként a válság ellenére a működési költségvetése egyensúlyban maradt.
Egészen furán alakultak azonban a felhalmozási kiadások és bevételek, hisz a beruházások - így a számlák kifizetésének - csúszásával pénzügyi értelemben jelentős, 71 milliárd forintos szufficittel zárta tavalyi gazdálkodását a főváros. A Fővárosi Közgyűlés elé terjesztett iratokból kiderül, hogy ugyan a bevételek a tervezettől 71 milliárd forinttal elmaradtak, ám a kiadások 142 milliárddal lettek rövidebbek - ezek eredője a 71 milliárd forintos költségvetési többlet. Út- és hídfelújításra eredetileg 20,4 milliárd forintot különítettek el a költségvetésben, ám végül csak 10,6 milliárdot fizettek ki tavaly, hisz 2010-re csúszott át a Szabadság híd felújítása egyes számláinak kifizetése, ugyanakkor a Margit híd felújítása csak nagy késéssel indult.
Mivel a beruházások csúsztak, az ezzel kapcsolatos hitelfelvételekre csak részben került sor, összesen 18,3 milliárd forint értékben. Így a főváros adósságállománya a 159,7 milliárd forintos nyitóállományról 161,5 milliárd forintra "nőtt", ami a főváros éves bevételének 32,2 százaléka. Az adósságállományt tovább növeli a fővárosi intézmények hárommilliárd forintos adóssága, amely az év eleji 880 millió forintról háromszorozódott meg. A tavalyi szufficit és a kiegyensúlyozott működési költségvetés újabb impulzus a főváros adósságbesorolásának megerősítésére, aminek felső korlátja a magyar állam hitelminősítése. Ugyanakkor a 71 milliárd forintos többlet hosszú távon nem jelent pénzügyi megtakarítást, hisz az eltervezett beruházások folynak, azokat a számlákat is ki kell fizetni, amelyek átcsúsztak tavalyról. Ennek ellenére a főváros stabil pénzügyi helyzetben vágott neki az idei évnek.
