Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt évben csökkent a magyar bankrendszer pénzügyi kockázata, ám továbbra sem elhanyagolható a magas külső (deviza)adósság, illetve a magas államadósság szintje - mondta Tabák Péter, a MNB igazgatója a pénzügyi stabilitási jelentés ismertetésekor. A jegybank szerint további kockázatot jelent a magyar bankrendszerben a - környező országokhoz mért - magas hiteldíjmutató, illetve a magas és lassan csökkenő devizaállomány, amelynek érdemi apadása a lassú gazdasági növekedés miatt nem is várható. Az elmúlt időszak költségvetési kiigazítása és az ennek nyomán megindult kamatcsökkentések ugyanakkor mérséklik a kockázatokat. A stabilitási jelentéshez csatolt monetáris tanácsi közleményben a testület ezen kockázatok miatt a szigorú költségvetési gazdálkodás fenntartását kéri a mindenkori kormánytól. Tavaly és várhatóan az idei első félévben még szűkül a vállalati hitelezés, és a második félévben is csak lassú növekedés várható, legalábbis az MNB szerint. Ezzel szemben a kereskedelmi bankok saját terveik szerint dinamikusabban kívánják növelni a hitelkihelyezéseket a vállalati szektorban - ám ezen szándékot fékezhetik a növekvő hitelezési veszteségek. A jegybank szerint a lanyha vállalati hitelezési kedvet ellensúlyozhatnák az állami garanciaprogramok és a kamattámogatások. Az MNB szerint a vállalati hitelportfólió érdemi növekedésére csak 2011-től lehet számítani - hasonlóan a lakossági hitelezéshez.
A magyar bankrendszer jövedelmezősége - a válság ellenére - magas maradt tavaly, s a pénzintézeteknek tavaly sikerült felülmúlniuk a 2008-as teljesítményt. A bankrendszer 2009-es adózás előtti eredménye 306 milliárd forint volt, ami a 2008. évit öt százalékkal haladta meg; a profit jelentős része az állampapír-portfólión keletkezett s a kamateredmény is magas maradt. A csökkenő forintkamatok ellenére a marzsot képes volt növelni a bankrendszer. A tulajdonosi tőkeemelések, a magas profit és a hitelezés visszafogása révén a bankok tőkehelyzete javult, a tőkemegfelelési mutató 11 százalékról 12,9 százalékra emelkedett. A bankrendszer idei jövedelmezőségét jelentős bizonytalanság övezi. A jegybank szerint tavaly az állampapír-piaci hozamok hozták a profitot - ez már nem ismétlődik meg, és a hitelezési veszteségek továbbra is fennmaradnak -, így a jövedelmezőség csökkenhet. Amennyiben a bankok az aktivitásukat és a marzsokat növelik, abban az esetben fennmaradhat a jövedelmezőség tavalyi szintje. A MNB megfigyelése szerint ez utóbbival már élnek a bankok: a marzsok újfent növekedtek az elmúlt hónapokban - ami viszont a gazdaságra nézve jelent növekedési kockázatokat.
A szektor stressz-tesztjei is azt mutatják, hogy mind a likviditásuk, mind a tőkehelyzetük javult a kereskedelmi bankoknak, csak egy újabb mély devizasokk esetén állhatnak elő likviditási problémák. A stressz-teszt eredménye szerint egy elhúzódó gazdasági válság esetén a magyar bankrendszer újabb 45-50 milliárd forintos pótlólagos tőkebevonásra szorulhat a háztartások devizaeladósodottsága miatt.
A hitelezési kockázatokat jól jellemzi, hogy a nem teljesítő banki hitelek aránya 2009 végére a vállalatoknál 10, a háztartásoknál 8 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a hitelezési veszteség mind a két szektorban 2,5 százalékra nőtt.
