Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egyre apadó vásárlóerő kiszámíthatóbbá teszi idén az agrártermékek és az élelmiszerek árainak alakulását. Ugyan a márciusi egyhavi 0,9 százalékos élelmiszer-drágulás magas érték, ez azonban elsősorban a friss zöldségek, gyümölcsök és a burgonya összesen mintegy 8,2 százalékos áremelkedéséből adódik. Enélkül vizsgálva árnyalatnyi árcsökkenést mért a KSH. Éves szinten, 2009 márciusával összevetve már az átlagosnál kisebb, 2,3 százalék a drágulás. Ez a válság mélységét és a vásárlóerő mérséklődését jelzi, mivel már a tavaly márciusi adatoknál is érződött a recesszió.
Éves szinten véleményem szerint 3-4 százalék között alakulhat az élelmiszer-infláció - mondta a Napi érdeklődésére Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója. Véleménye szerint a szezonális zöldségek és gyümölcsök várható drágulásán túl egyelőre nem mutatkozik komolyabb árfelhajtó körülmény, amit a mezőgazdasági termelői árak februári adatai is alátámasztanak. Mivel az agrártermelői árak lényegében visszatértek a 2007-es, tőzsdei spekulációs boom előtti szinthez, és várhatóan egész évben tartják ezt a termelői oldalról nagyon is nyomott értéket, az élelmiszerek árára ezek kevéssé lehetnek hatással. Szabó szerint a termékek árai nagyjából stabilizálódnak, lassan megáll például az étolaj árának mérséklődése, a sertés- és a baromfihúsnál sem várható az első félévben komolyabb drágulás. Érdekes tendencia viszont - és vélhetően a kiskereskedelem profitcéljai érhetők tetten benne -, hogy miközben a drágább húskészítmények némiképp olcsóbbak lettek, az elsősorban a kevésbé tehetősebbek által vásárolt párizsifélék ára emelkedett.
