Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár bíznak az előrelépésben, a lapunk által megkérdezett szakemberek egyetértettek abban, hogy a törvényi szigorítás ellenére a hazai színesfémpiacon nem lesz könnyű rendet tenni. Az elmúlt időszak tapasztalatai szerint a gondokat leghatékonyabban az alacsony felvásárlási ár orvosolja, ami - egyes anyagok kivételével - alapvetően ma is így van. Ez persze nem vigasz annak a kis dunántúli falunak, amelynek március 15-én felavatott bronzszobrát két nappal később ellopták vagy annak a szombathelyi lakosnak, akinek épülő házáról egy éjszaka alatt az összes rézcsatornát leszerelték. A győri és a veszprémi rendőrkapitányság adatai azt támasztják alá, hogy a tolvajok egyre jobban odafigyelnek a tőzsdére, már nagyon nem mindegy, mikor mit tulajdonít el az ember. A nyomott árak miatt tavaly jócskán - egyes térségekben 35-40 százalékkal - csökkent a fémlopások száma, s ma már jobbára csak azt viszik el, amit jó pénzért el lehet adni.
Folyamatosan szaporodnak viszont az illegálisan működő gyűjtőhelyek. Szablyár Péter, a Magyar Fémhulladék-forgalmazók és -feldolgozók Szövetségének titkára a Napinak elmondta: a vám és pénzügyőrséggel minap tartott egyeztetés során kiderült, hogy április elsejéig csak a hazai színesfémhulladék-kereskedők fele regisztráltatta magát (azóta ez növekedett). A szövetség információi szerint a többiek jelentős része kivár - köztük jó néhány autóbontót működtető társaság is -, abban bízva, hogy a választások után módosítják a törvényt. A legnagyobb gond egyébként nem a legális cégekkel van, hanem a feketén kereskedőkkel - tette hozzá Szablyár -, ezek fittyet hánynak a régi és az új szabályokra is. A szakember úgy véli, az ágazatban igazán akkor lehet majd eredményt elérni, ha a hatóságok, illetve az önkormányzatok valóban hatékonyan lépnek fel ellenük.
A regisztrációt illetően területileg is nagyok az eltérések, a Dél-Dunántúlon például jelenleg alig van hivatalosan működő átvevő telep. Komor Zoltán, a térségben korábban három felvásárlót is üzemeltető Fémker Kft. kereskedelmi vezetője elmondta: elsősorban nem a szigorú szabályok miatt döntöttek úgy, hogy egyelőre zárva maradnak a telephelyek, bár az előírásokat sem könnyű teljesíteni. A korábbi években a felvásárolt fémhulladékot főleg Nyugat-Európában, döntően Ausztriában és Olaszországban értékesítették, ám a válság óta a megrendeléseik 65-70 százalékkal visszaestek, ráadásul egyre nehezebb kiszámítani, mikor mire van szükség. Ilyen piac mellett csak a költségeiket tudnák növelni. A másik döntő érv Komor szerint a feketegazdaság érzékelhető erősödése: a pajtában begyűjtött, majd közvetítőkön keresztül "elpasszolt" ócskavassal nem lehet versenyezni.
Egy másik, neve elhallgatását kérő felvásárló cég vezetője lapunknak azt mondta, azért hagytak fel hosszú évek után a színesfém-kereskedelemmel, mert nem akarnak a hatóságok és bűnözők kereszttüzébe kerülni. A szakember szerint a telepeken továbbra sem lehet nagy biztonsággal kiszűrni a lopott holmit, arra pedig nincs emberük, hogy valaki állandóan a bíróságra járjon. Nincsenek könnyű helyzetben az önkormányzatok sem. Csákváry Gábor, a három dél-zalai, illetve dél-somogyi kistérségben hulladékgazdálkodási ügyekkel foglalkozó szakember szerint sem lesz könnyű rendet tenni ezen a piacon. Igaz ugyan, hogy tavaly ebben a térségben is kevesebb volt a fémlopás, döntően az alacsony árak miatt, ám a szociális feszültségek tovább erősödtek, a segélyek iránti igény 15 százalékkal nőtt. Csákváry szerint csak ezen a negyedmegyényi területen több száz fémkereskedelemből él és itt is egyre több család az illegális felvásárló, sőt már a fekete exporttal is fel kell venni a harcot: az itthon begyűjtött értékes színesfémek egy része ugyanis Nyugat-Európába vándorol.
