A feketegazdaság méretét a GDP 17-18 százalékára becsülték még 2006-ban, ez folyó áron (a 2009-es 26 095 milliárd forintos GDP-vel számolva) 4566 milliárd forintot tesz ki. Az állam a gazdaságban keletkező jövedelmek mintegy 40 százalékát vonja el, így az adatok alapján úgy tűnik, hogy évente 1820 milliárd forintnyi adóbevételtől esik el a feketegazdaság miatt. A feketegazdaság mértékére adott becslés még 2006-ban, a gazdasági válság előtt született - azóta a szürke zóna (adóelkerülés) mindenképp növekedett, ha a klasszikus feketegazdaság - vagyis a vegytiszta bűnözésre épülő haszonszerzés - nem növekedett is, hisz például a prostitúciót, illetve az arra való keresletet szakemberek szerint hasonlóan érinthette a válság, mint a legális zónát.
Az Eurostat becslése kisebb feketegazdaságot mutat, az unió statisztikusai szerint 2000-ben ez 12 százalékra rúgott Magyarországon, szemben például a lengyel 15 százalékkal. A KSH 2006-ban közölt először olyan GDP-adatot, mely az uniós normákat figyelembe véve a korábbinál szélesebb körben méri a bruttó hazai termék előállítását. Belekerült a kalkulációkba a prostitúció, illetve a drogtermelés és -kereskedelem, mely a GDP szintjét mintegy egy százalékkal emelte meg. A drogtermelés és -kereskedelem számbavételéhez az adatokat az orvosi és igazságügyi statisztikákból kalkulálja a hivatal, emellett a rendőrség és az adóhivatal forrásaira támaszkodnak. A prostitúciónál az érdekvédelmi szervezetek adatszolgáltatásaira, illetve oknyomozó riportokra épül a statisztika.
A gazdaság fehéredését vizsgáló háromtagú bizottságot még a Gyurcsány-kormány hívta életre: e grémium számításai szerint a kormányzati intézkedések következtében az adóbevételek 2006-2008 közötti időszakban 200-250 milliárd forinttal növekedtek, ám a gazdasági világválság hazai kibontakozása után ez az összeg mintegy százmilliárd forinttal csökkent.
