Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Költségvetési Tanács (KT) elkészítette első technikai elemzését a makrogazdasági és államháztartási folyamatokról. A tanács tervei szerint a jövőben évente két ilyen elemzés készül majd, a tavaszi és az őszi parlamenti ülésszak elejére időzítve - mondta Kopits György, a KT elnöke. A technikai kivetítés azt feltételezi, hogy a jogszabályok 2014-ig változatlanok maradnak - ez már csak a kormányváltás miatt sem valószínű. Az előrejelzés a következő évekre stabil növekedéssel számol.
A KT az idén a kormány által várt 3,8 százalékkal szemben 4,2 százalékos hiányt valószínűsít, amit jövőre négy, 2012-ben pedig 3,7 százalékos deficit követhet - természetesen ha az egymást követő kormányok gazdaságpolitikája nem változna. A konvergenciaprogramban felvázolt pályához képest a tanács idénre még csak 0,4 százalékkal magasabb deficitet jósol, ám az olló jövőre már egy százalékra nyílik.
Az idei 0,4 százalékos hiánytúllövés után jövőre mintegy 200 milliárd forintos forrásszűkítésre kényszerül a leendő kormány a kötelező hiánycsökkentés miatt. Ezt a pénzt vagy egyszeri, vagy strukturális intézkedésekkel, a kiadási oldalon kell megspórolni. Nem segít a folyamatokon adóemelés vagy a kamatkiadások csökkentése - mert az államadósság-szabály szerint a költségvetés belső tételein kell spórolni, az adóbevételek és a kamatkiadások viszont mind külső tételek. Ugyanakkor ha a kormány a 2011-es belső forráshiányt egyszeri kiadáscsökkentéssel orvosolja és nem strukturális reformmal, akkor 2012-ben újabb akár 240 milliárdos belső kiadáscsökkentésre kényszerül.
Kopits György szerint ilyen magas - a GDP 73,6 százalékára rúgó - államadóssággal és éves kamatkiadási kötelezettségekkel, mint ami Magyarországon mutatkozik, csak az adósság csökkentése lehet a cél. Ha egy kormány egyértelművé teszi, hogy a hiány csökkentését célul tűzi ki, az lehorgonyozza a piaci várakozásokat, így az elkötelezettség érdemi kiadáscsökkentéssel járhat. Évente mintegy 300-400 milliárd forintot fizet az ország kamatkockázati prémiumként az államadósságra a többi visegrádi országokhoz képest - ezért egyértelmű kommunikációval már ez csökkenthető lenne - mondta Kopits.
