Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kevés hazai kis- és középvállalatnál kezdődött béremeléssel az év - mondták el a lapunk által megkérdezett szakszervezetek és más érdekképviseletek. Önmagáért beszél, hogy a jelentősebb dunántúli ipari cégek mindössze 40 százalékánál került komolyan napirendre a kérdés, s 30 százalék alatt maradt azok aránya, ahol végül valóság lett a bérfejlesztésből. Hasonló adatokról számolt be Tóth Ferenc elemző, aki a közelmúltban több érdekképviselet, illetve munkaügyi központ megbízásából a Nyugat-Dunántúlon, elsősorban Győr-Moson-Sopron és Vas megyében, mintegy száz cégnél vizsgálta a kérdést. A tíz százalékot sem éri el azoknak a kkv-knak száma, ahol már az év elejétől 5 százaléknál nagyobb béremelést kaptak a dolgozók - számolt be Tóth. Ezek döntően a válság nyerteseinek számító, nemritkán külföldi tulajdonban lévő társaságok. Az általa vizsgált körben nagyjából 24 százaléknyi olyan vállalkozás volt, ahol jelképes, illetve öt százalék alatti béremelésre került sor az idén. További 25 százalék az idei megrendelésektől függően később dönt, s hasonló arányban vannak azok is, amelyek a teljes munkaidő visszaállításával vagy némi cafeteriajuttatással igyekeznek legalább a 2008-as javadalmazási szintet elérni. A felmérésből az is kiderült, hogy a cégek jelentős részénél teljesítményhez kötött és egyre differenciáltabb a béremelés.
A kvalifikált munkahelyeket is egyre alacsonyabb bérrel hirdetik meg, s egyre jobban előtérbe kerül a bérelt munkaerő - derül ki a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ adataiból. A lapunknak nyilatkozó egyik munkaügyi szakember szerint elgondolkodtató, hogy orvost és három műszakos csomagolót is keresnek nagyjából azonos, 136-176, illetve 130-150 ezer forint közötti bruttó bérért. Csonka Béla, a 280 dolgozót foglalkoztató, különböző fém és műanyag alkatrészeket gyártó Team Kft. gazdasági vezetője elmondta, a tavalyi mintegy 45 fős elbocsátás, illetve munkaidő-csökkentés után ez év elején jutottak el odáig, hogy visszaállítsák az ötnapos munkarendet. Bért csak 35 olyan fizikai dolgozónak emeltek, akik a tavalyi leépítések után jelentős pluszfeladatot kaptak vagy a többiekhez képest nagy volt a lemaradásuk. Arra ígéretet tettek, hogy a nyár közepén visszatérnek a kérdésre, de Csonka hozzátette: néhány százalékos emelést is csak akkor tudnak vállalni, ha az első fél év jól alakul és a másodikra is lesz a kapacitások nagy részét kitöltő megrendelés. Minden dolgozóra kiterjedő 8 százalékos, vagyis az inflációt meghaladó béremelés volt viszont a Modul Kft.-nél - számolt be Tarján Lászlóné gazdasági igazgató. A szerszámokat gyártó társaságnál ezt az tette lehetővé, hogy az első negyedévben újabb jelentős megrendeléseket kaptak. A pluszfeladatokat a meglevő gárdával, ha kell, túlórával oldják meg, a létszám a tavalyi elbocsátások után kialakult szinten marad.
Nem a béremelés, hanem az újabb leépítés van napirenden - közölte Zádor Iván, a döntően nagy autóalkatrész-gyártók beszállítójaként dolgozó Auto-Tech Kft. pénzügyi igazgatója - , miután a fejlesztések elmaradása okán egyre kevesebb a munkájuk. A tavalyi tizenöt után még legalább 20 dolgozót el kell küldeni ebben a hónapban, akkor is, ha ismét munkaidőt csökkentenek. Tovább növeli a gondokat, hogy a legjobb szakemberek az alacsony bérek miatt elmennek a nagy cégekhez, illetve külföldre. Néhány hónapja, környékbeli kisebb vállalkozásokkal összefogva, azzal próbálkoznak, hogy a jól képzett mérnököket és technikusokat közösen, vállalkozóként foglalkoztassák; ha a hazai kkv-k a legjobban teljesítő dolgozókat sem tudják megfizetni - hangsúlyozta Zádor -, akkor halálra vannak ítélve.
