- Barack Obama amerikai elnök évértékelő beszédében jelentős kereskedelemfejlesztő csomagra tett ígéretet. Azóta már a részletek is napvilágot láttak, egyebek közt több milliárd dolláros export-import támogatások formájában.
Hogyan érintheti mindez a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatokat?
- Az amerikai kormányzati politika jó ideje szabadkereskedelmi irányultságú, de hasonlóképpen igaz az is, hogy a kongresszusban mindig is volt bizonyos fokú ellenállás a kereskedelmi akadályok lebontásával szemben. Most a munkahelyteremtés előtérbe kerülésével exportoffenzíva indul, de az exportfinanszírozásra költendő kétmilliárd dollárt elsősorban a legnagyobb, ázsiai piacokon hasznosítják majd, Magyarországot inkább a csomag kkv-finanszírozási részei érinthetik. Az amerikai cégek magyarországi tőkebefektetései elérik a kilencmilliárd dollárt. Bár a válság miatt és Magyarország versenyképességének csökkenése okán ebben volt kis visszaesés, az utóbbi egy év költségvetésihiány-csökkentése és adóintézkedései, valamint a recesszió enyhülése nyomán ismét megélénkült az itteni vállalkozások érdeklődése. Csak tavaly több tíz millió eurós befektetések voltak, például a telekommunikációs szektorban és az autóiparban.
- Mely ágazatokban érzi úgy, hogy Magyarország versenyképes lehet a tőkeimportban?
- Regionális szolgáltató központként Budapest nagyon vonzó adottságokkal rendelkezik. A befektetésösztönzési stratégiánkban emellett kiemelt helyen szerepelnek az információtechnológia, az autóipar és a hozzá kötődő beszállító-kiszolgáló iparágak vagy a pénzügyi szolgáltatások. Magyarország még mindig jól csengő név a filmiparban, amit több közelmúltbeli beruházással sikerült öregbítenünk. Fontos kitörési pont az energetika, a biotechnológia és hozzá kapcsolódóan a gyógyszeripar is.
- Mennyire érezte meg az amerikai tőke Magyarországra csábításában a magyar külszolgálat a chicagói főkonzulátus tavalyi bezárását?
- A főkonzulátus bezárása természetesen nem volt örömteli, de tudomásul vettük a kizárólag költségvetési okok miatt meghozott döntést. New York-i főkonzulunk rendszeresen látogat Chicagóba, hogy minél kevésbé jelentsen nehézséget a változás. Szerencsére találtunk rá módot, hogy egy tapasztalt külgazdasági diplomatának továbbra is legyen irodája (a befektetésfejlesztő ITD Hungary égisze alatt - a szerk.) az amerikai középnyugat legfontosabb üzleti központjában.
- A befektetési környezet amerikai megítélésének nem tettek jót a magyar rádiófrekvencia-pályázat körüli bonyodalmak. Az amerikai tulajdonosi háttérrel rendelkező Sláger Rádió kapcsán a kongresszus hozott egy elmarasztaló határozatot.
- A washingtoni magyar nagykövetség közvetlenül nem játszik szerepet az említett jogvitában. A mi feladatunk az amerikai partnerek tájékoztatása arról, hogy Magyarország továbbra is tárt karokkal, jó feltételekkel fogadja a külföldi tőkebefektetéseket és javul az általános üzleti környezet. Tudjuk, hogy otthon többen, köztük a köztársasági elnök és a miniszterelnök is aggályosnak tartották az eljárást. A döntés ennek ellenére adott, a két vesztes (a Danubius, illetve a Sláger Rádió mögött álló indianai Emmis Communications - a szerk.) perben támadta meg. Első fokon a fővárosi bíróság a keresetet részben jogosnak találta, de nem semmisítette meg a Slágert felváltó csatornával kötött szerződést. Ennyit tudunk most. Ebben a helyzetben nem szerencsés, hogy az ügy kapcsán amerikai képviselőház határozatban bírálja a magyarországi jogállamiságot, hiszen vitás kérdések rendezésére éppen a peres eljárás a jogállamnak megfelelő eszköz.
- Számít további politikai lépésekre az ügy kapcsán amerikai részről?
- Nem tudok ilyen törekvésekről. De nem is szerencsés politikai elemeket vinni egy alapvetően gazdasági és jogi jellegű vitába. Természetesen abban reménykedünk, hogy a lehető leghamarabb minden érintett számára kielégítő módon lezárul az ügy.
- Az elmúlt évek egyik legnagyobb külpolitikai fegyverténye a turistavízum-mentesség visszaállítása volt. Az aktuális adatok fényében sikerül-e tartanunk a 10 százalék alatti visszautasítási "kvótát"?
- A változás, amelynek lényege, hogy vízum kiváltása helyett előzetes regisztráció után léphetnek be az USA-ba magyar állampolgárok, eddig közel 20 százalékkal növelte az Egyesült Államokba irányuló magyar beutazást. Ez részben a 100 dolláros vízumdíj eltörlésének köszönhető. Ezen a téren némi visszalépést jelent egy 10 dolláros, regisztrációs díjként is értelmezhető idegenforgalmi hozzájárulás bevezetése. Bár európai partnereinkkel együtt úgy gondoljuk, a lépés nem feltétlenül ösztönzi az idegenforgalmat, ez még mindig a töredéke a korábbi összegnek. A visszautasítási arány esetében a mutatóink jók, a mai rendszert erről az oldalról nem fenyegeti veszély.
- Kanadához hasonlóan tapasztalták-e, hogy tömegesen jelentkeznének bevándorlásra roma származású magyar állampolgárok?
- Az Egyesült Államok a kanadainál szigorúbb elvárásokat támaszt a bevándorlással szemben. Arról nincsenek információink, hogy a kanadai fejlemények bármilyen módon érintenék az amerikai kormányzat hozzáállását a magyarokra vonatkozó vízumszabályokhoz.
- A turistavízum eltörlése vezethet-e ahhoz, hogy idővel a magyarok munkavállalása elől is elhárulnak az akadályok?
- A közeljövőben nem számítok változásra.
- Nemrégiben a magyar kormány tető alá hozott egy adózási egyezményt az Egyesült Államokkal. Miért volt szükség erre a megállapodásra?
- Az előző egyezményt még 1979-ben kötöttük, és értelemszerűen számos rendelkezése elavult. Ezzel együtt a megállapodás főleg technikai kérdéseket szabályoz, például a kettős adózás kapcsán, ahol a jövőben nemcsak a természetes személyek és vállalkozások illetőségét vizsgáljuk, hanem azt is, hogy tevékenységük a két országhoz kötődik-e elsősorban.
- Az amerikai partnerek élénken figyelik a Magyarországot is érintő, Délkelet-Európát átszelő Nabucco földgázvezeték sorsát. A gyakran az Oroszország által patronált Déli Áramlat vetélytársaként emlegetett projekt kapcsán legutóbbi közleményük "óvatosságra okot adó" fejleményekről számolt be.
- A Nabucco elsődlegesen nem a magyar-amerikai kapcsolatokat érinti, európai, regionális energiaellátási diverzifikációs kérdés. Minden országnak fontos, hogy lehetőleg több forrásból és több tranzitútvonalon keresztül szerezze be a szükséges energiamennyiséget. És különösen fontos egy olyan országnak, mint Magyarország, amelynek primer felhasználásában 40-45 százalékot tesz ki a földgáz, ennek pedig 85 százalékát kénytelen importálni. Az lenne az optimális, ha a mai egyetlen forrásország helyett a jövőben több helyről érkező gázvezetékre is támaszkodnánk, ami nagy lépés lenne energiabiztonságunk megerősítése felé. A Nabucco így egyszerre bővítené a számunkra elérhető forrásokat és szállítási útvonalakat. A pozitív jeleken azt érthetjük, hogy erős érdeklődést érzékelünk a forrásoldalon Azerbajdzsántól a ritkábban emlegetett Egyiptomig vagy Irakig. A globális gazdaságban és diplomáciában egy ilyen nagyságrendű projekthez mindig jól jön egy jól hallható amerikai támogatás, ami szerencsére egyértelműen megvan.
- A magyar politikai elit egyes tagjai kiemelt jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy Magyarország vezető szerepet játsszon a Nabucco-projektben. Számít-e ezen a téren változásra az országgyűlési választások után?
- Ahogy az amerikai partnereink nem valaki ellen, hanem valamiért, az energiaforrások diverzifikálása mellett szálltak síkra, úgy hasonlóképpen nagyjából egyetértés mutatkozik a jelenlegi parlamenti pártok között ennek szükségességét illetően. Tekintettel arra, hogy a legnagyobb mai két párt valószínűleg a következő országgyűlésben is tényező lesz, nem számítok arra, hogy felborulna e konszenzus.
- Obama elnök tavaly év végén egy az irakihoz hasonló csapatnövelési stratégiáról döntött, melynek közvetlen eredménye az Afganisztán déli részén megindított offenzíva. Más országokhoz hasonlóan érkezett-e Budapestre is megkeresés Washingtonból a részvételre?
- Egy országgyűlési határozat értelmében ezer fő külföldi állomásoztatására van lehetőség, függetlenül az érintett műveletek számától. Ma e felső határ közelében vagyunk. Az amerikai partnerek elégedettek ezzel a szinttel, véleményem szerint méltán, tekintettel az ország 30 ezer fő alatti haderejére és gazdasági súlyára. A legnagyobb kontingensünk a Nyugat-Balkánon van, de Afganisztánban is jelen vagyunk több mint 300 fővel, vezető szerepet vállaltunk az egyik tartomány újjáépítésében. Tavaly decemberi amerikai látogatásán Bajnai Gordon miniszterelnök bejelentette, hogy a döntően Baglán tartományban állomásozó kontingenst az év végéig több mint 200 fővel megerősítjük. Részt veszünk a helyi hadsereg és rendőrség kiképzésében fontos szerepet játszó úgynevezett műveleti tanácsadó és összekötő csoportok (OMLT) fejlesztésében is, ami egybeesik a mai amerikai stratégiai prioritásokkal.
- A továbbra is zajló dél-afganisztáni hadműveletekre ezek szerint nem érkezett felkérés, avagy érkezett, de nem tudtuk vállalni?
- A mi erőfeszítéseink továbbra is az említett területekre koncentrálódnak. Megjegyzem, hogy a harmadik afganisztáni váltás mandátuma idén nyár végén lejár, így minden további részvételre az új parlament felhatalmazásával kerülhet sor.
