Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A helyi bértárgyalások a vállalkozások pénzügyi évéhez igazítva már december óta tartanak, sok helyütt le is zárultak, a szakszervezetek tapasztalatai szerint változatos eredményekkel. Idén az adószabályok változása, illetve az országos béremelési javaslat bonyolultabbá és munkaigényesebbé tette a helyi béralkuk menetét - mondta lapunknak Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. A januári KSH-adatok kapcsán Pataky Péterrel, az MSZOSZ elnökével együtt rámutatott, hogy a reálkereseti mutatót a közszféra egyszeri kifizetése húzta fel; mindkét vezető szerint örvendetes lenne, ha éves szinten legalább a reálkereset megőrzése összejönne. Pataky szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy 2009 januárja óta főként az alacsonyabb bérűeket rúgták ki, ők már nem "húzzák le" a statisztikát, így az átlagkereset szintje emelkedett.
Néhány kivételtől eltekintve 2010-re alig akad béremelési javaslat, sőt gyakran még az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ajánlásában szereplő reálbér-megőrzési javaslatot sem hajlandóak megtenni. Néha indokolatlan a merev elutasítás - fogalmazott a Napinak Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke -, bár kétségtelen, hogy a versenyszféra jelentős része bizonytalan üzleti kilátásait illetően. Nem segíti a megegyezést a béren kívüli juttatások kérdése, valamint az sem, hogy a munkáltatók többnyire elfelejtették felhívni a dolgozók figyelmét: idén már nekik kell kérniük az adójóváírást, ha nem akarják, hogy csak jövőre, egy összegben jussanak hozzá. A közszolgáltató vállalatoknál, állami társaságoknál azért törekednek a munkaadók az OÉT-ajánlásnak megfelelő béremelésre (a bruttó 160 ezer forint alatt keresők esetében mindenképpen), és a közszférában automatikusan igényelték a dolgozók adójóváírását.
A Munkástanácsok tagszervezeteinél tavaly, a válság csúcsán több munkaadó is azzal vette rá a szakszervezeteket a megszorítások elfogadására, hogy majd akkor lesz béremelés, amikor a négynapos munkahétről vissza tudnak térni a normál munkarendbe - amitől most épp ezért vonakodnak a munkáltatók. Bár Nyugat-Magyarországon az exportáló vagy multiknak beszállító vállalkozásoknak már jobbak a kilátásaik, a cégek óvakodnak akár csak a második félévre szóló ígéretektől is. Még a harcosabb szakszervezetes vállalatoknál is a munkahelyek megőrzése a fő cél, így sokszor inkább a rendezett munkaügyi kapcsolatok kialakítására, a munkabékét segítő intézkedésekre koncentrálunk - tette hozzá Palkovics. Ezek közé sorolta a mozgóbérrendszerek átláthatóvá alakítását, a munkabiztonság javítását, amiben a munkáltatók is többé-kevésbé partnerek.
Borsik János szerint tagszervezeteiktől még nem érkezett visszajelzés bérbefagyasztásról, vagyis a munkáltatók igyekeztek az OÉT-ajánlást figyelembe venni; egyes állami cégeknél, mint a MÁV-csoport vagy a Posta, még a béren kívüli juttatások esetében is sikerült reálérték-megőrző egyezséget kötni. Külföldi tulajdonú vagy stabilabb helyzetű társaságoknál előfordult, hogy a válság előtti bérezési gyakorlatuknál maradva bruttó 4-5 százalékos emelésről kötöttek egyezséget, függetlenül az adószabály-változásoktól - számolt be Pataky Péter. Egyes kereskedelmi láncokkal és gyógyszer-nagykereskedelmi cégekkel is folyik bruttó béremelési javaslatról szóló tárgyalás. A cégek többsége azonban a bérfejlesztés gondolatával se játszik, akad, ahol a második félévre tolták a helyi bértárgyalást - ez aligha jelent majd visszamenőleges emelést, ha lesz egyáltalán.
Az MSZOSZ tapasztalatai szerint ahol nő a rendelésállomány, a vállalkozások igyekeznek visszatérni a normál munkahétre, de azon cégek többsége, ahol a négynapos hét bevezetése leépítéssel is járt, a megmaradt létszámmal és csökkentett fizetésekkel igyekszik a rendeléseket teljesíteni. Ez pedig félő, hogy nem javítja a munkaadók törvénytiszteletét, gondolok itt a túlórák mennyiségére és kifizetésére - jelentette ki Pataky Péter.
