Az állam hosszú távú kötelezettségei 4429 milliárd forintra rúgnak, egyes tárcák egészen 2044-ig vállaltak kötelezettségeket - derül ki az államkincstár aktualizált adataiból. A következő kormányzati ciklusra (pontosabban a 2010-2014 közötti időszakra) 829 milliárd forint kötelezettségvállalás esik, ez egy átlagos év áht-hiányának megfelelő összeg. A legnagyobb mértékben a közlekedési tárca köteleződött el, szinte kizárólag az autópálya-építésekkel összhangban: az M6-os autópálya három szakaszára és az M5-ös pálya bérlésére fizet ki a tárca több mint 1200 milliárd forintot 2038-ig. A következő négy évben a két sztráda összesen 365 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek.
A másik nagy, előre tervező tárca a honvédelmi (HM), amely összesen 1243 milliárd forinttal kötelezte el magát 2044-ig - ez az összeg a HM mintegy négyévi költségvetése. Az összeg túlnyomó részét - mintegy ezermilliárd forintot - a tárca a saját cégeivel kötött szerződésekre tette félre, amit a laktanyák felújítására, karbantartására, üzemeltetésére fordítanak. Az ezt követő legnagyobb tétel a 14 Gripen bérleti költsége, amelyre 2017-ig még 246 milliárd forintot kell kifizetni. (A vadászgépeket a honvédség jelenleg bérli, s a bérleti szerződés lejártakor dönthet a kormány, hogy egy összegben megvásárolja azokat.)
A Miniszterelnöki Hivatal 148 milliárd forinttal kötelezte el magát a következő évtizedekre, ez szűk kétéves költségvetési kiadása: a kötelezettségek legnagyobb része a készenléti szervek zárt mobilkommunikációs szolgáltatásának bérletére megy, ez évi mintegy 11 milliárddal terheli a költségvetést. A szerződés 2015-ig érvényes, így a következő kabinetnek kell hosszabbítania, hiszen a rendszer épp csak kiépült, az még évtizedekig használható. A kötelezettségek többi része az E-Magyarország programmal kapcsolatos szerződésekkel, illetve az okmányirodák működtetésével kapcsolatos: csak a már elkészült okmányok postázására 50 milliárdos kötelezettséget vállalt az állam - igaz, ez évente alig 300 millió forintos kiadást jelent. A leendő kormány ezt a szerződést nem hányhatja a most távozó kormány szemére, ugyanis a kontraktust 1999-ben kötötték.
Az oktatási tárca 382 milliárdos kötelezettségeinek csaknem közel felét, 175 milliárdot a Művészetek Palotájának bérleti költsége viszi el - ezt a szerződést szintén az előző Fidesz-kormány ideje alatt kötötték. Az összeg másik fele a 2002-2004 között ppp-konstrukció keretében végrehajtott egyetemi infrastruktúra-fejlesztések és kollégiumi beruházások számlája. A büdzsé szempontjából kisebb értékű kötelezettségek terhelik az önkormányzati és az egészségügyi tárcát: az előbbi mintegy 30 milliárddal kötelezte el magát 2025-ig, kizárólag iskolai tanuszodák és tornacsarnokok építését finanszírozandó, míg az egészségügyi tárca tízmilliárdos terhe a légi mentésben részt vevő helikopterek bérleti díját, valamint altatógépek beszerzését fedezi. Az igazságügyi tárca 47 milliárdos terhe két újonnan épült börtön számlája, míg a PM fejezetében nyilvántartott 25 milliárdos szerződés az APEH-irodaházak 2044-ig tartó őrzésére nyújt fedezetet. A szerződést 2003-ban kötötték - vagyis a PM akkor úgy számolt, hogy adóhivatalra még negyven évig biztosan szükség lesz...
