Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány továbbra is azzal számol, hogy az államháztartási hiánycél a tervezett 3,8 százalékon tartható - jelentette be a szokásos államháztartási tájékoztatóján Katona Tamás, a pénzügyi tárca államtitkára. Az első két hónapban az államháztartás hiánya 350,6 milliárd forint volt, ám márciusra 300,6 milliárd forintos deficitet jósol a tárca, így az első negyedéves hiány eléri az egész évre tervezett összeg 74 százalékát. A PM szerint az első kéthavi folyamatok a vártnál még némileg kedvezőbbek is voltak - ezért nem módosítanak (egy hónappal a választások előtt) a hiánycélon. Az idei január-februári hiány szűk százmilliárd forinttal magasabb a tavalyi második havi 256,7 milliárd forintos deficitnél.
A költségvetés szinte minden évben "fejnehéz", annak ellenére, hogy a január szufficites szokott lenni, ám az azt követő hónapokban rohamosan nő az adósság. 2009-ben az éves hiány 88 százaléka az első félévben keletkezett. Ugyanakkor tény, hogy a választási években szinte kivétel nélkül elfutott a költségvetési hiány a második félévben, általában az adóskonszolidációnak és a szőnyeg alá söpört tételeknek köszönhetően.
Az idei költségvetést az átlagosnál is erőteljesebben terhelik az első féléves kiadások: jelentős februári állampapír-lejárat következtében a tavalyinál 55 milliárddal magasabbak a kamatkiadások, de az első hónapokat terheli plusz 40 milliárdos kórházfinanszírozási és a 20 milliárdos MÁV-támogatási többlet.
Az idei költségvetésen átmenetileg segíthet az ötévnyi hazai szabad szén-dioxid-kvóta értékesítése, ami mintegy százmilliárdos extra bevételhez juttathatja a büdzsét. Ezt a pénzt ugyan elvileg csak környezetvédelmi beruházásokra fordíthatná a kormány, ugyanakkor ha ezt teszi is, ezen pénzek kifizetésére csak a következő években lenne lehetőség a pályázatok átfutása miatt. Így átfolyó tétel lenne a költségvetés szempontjából, ami az idei büdzsé képét javíthatná.
