A Pénzügyminisztérium szerint a negyedéves prognózisnak megfelelően, annál némileg kedvezőbben alakult az államháztartás pénzforgalmi helyzete - mondják ezt annak ellenére, hogy februárban 381,9 milliárd forintos hiánnyal gazdálkodott a kincstár. Januárban 31,3 milliárd forint volt a államháztartás többlete, amely hétmilliárd forinttal marad el a tavalyitól. Erre a harmincmilliárdos többletre rakódik a februári hiány, így az első két hónap után a deficit 350,6 milliárd forint, ami az egész évre tervezett 878,9 milliárd 39,9 százaléka. Tavaly az első két hónapban a deficit 256,7 milliárd forint volt, ami szűk százmilliárd forinttal alacsonyabb az idei előzetes adatoknál. Februárban az államháztartás központi alrendszerében 381,9 milliárd forintos deficit keletkezett. Ezen belül a központi költségvetés 374,8 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 17,6 milliárd forint deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 10,5 milliárd forint szufficittel zártak. A tavalyinál valamivel erőteljesebb, időarányostól eltérő hiánylefutást olyan, az első negyedévben jelentkező tételek eredményezik, mint az 55 milliárd forintos kamatkiadási, a 40 milliárd forintos kórház-finanszírozási, a 20 milliárd forintos MÁV-támogatási és a 10 milliárd forintos keresetkiegészítési többlet - hívja fel a PM a figyelmet közleményében. A tárca az első negyedév végére 651,2 milliárd forint deficitet jósol, ami az éves terv 74 százaléka, ennek ellenére a pénzügyi kormányzat kitart amellett, hogy szigorú költségvetési gazdálkodással tartható a 3,8 százalékos államháztartási hiánycél - ezt a vagyonadó kiesése után is tartotta a PM, ugyanis a 49 milliárd forint kiesést elvileg egyensúlyozhatja a százmilliárd forintos stabilitási tartalék, amit azóta zárolt a kormány. A tavaly szeptemberben benyújtott és novemberben elfogadott költségvetés még 0,6 százalékos visszaeséssel számol, ennél a mai tudás szerint kisebb lehet a visszaesés, más prognózisok esetén akár nulla fölé is emelkedhet a trend, ami könnyíthet a hiány idei lefutásán. Ugyanakkor a várható kormányváltás miatt a következő kormány vélhetően részben elengedi a hiányt, ha máshogy nem, akkor az állami cégek konszolidációjával, hogy így a kormányzása tiszta lappal indulhasson. Csak a MÁV kétszáz milliárdos hitelállománya a GDP 0,8 százalékával növelheti a hiányt.
